Szerz� megjegyz�se:

Versford�t�s by anyu. :)

Daniel �s Kevin kib�mult a Roxfort Expressz ablak�n; figyelt�k, amint a vonat elhagyja a King’s Crosst, �s hamarosan ki�r Londonb�l. �ppen robbant�sdit akartak j�tszani, amikor egy s�t�t haj�, sz�rke szem� fi� l�pett be a f�lk�be.

- Sziasztok, ���… nem baj, ha ide�l�k? A t�bbi f�lke mind tele van.

Kevin �s Dan v�llat vont.

- K�sz – az �jonnan �rkezett ledobta poggy�sz�t a Kevin melletti �l�sre, �s helyet foglalt. – Norbert vagyok. Norbert Devilsmoor-Malfoy.

- Malfoy? – kapott leveg��rt Daniel. – Draco Malfoy fia vagy?

- Nem, az �ccse – mosolygott r�juk Norbert. – �s ti kik vagytok?

- Daniel Potter – felelte Dan, mik�zben gyanakodva m�regette a m�sik fi�t. Apja sokat mes�lt neki gyermekkori ellenfel�r�l… �s ez el�g volt Danielnek, hogy ne b�zzon senkiben, akinek az ereiben Malfoy v�r csordog�l.

- Kevin Weasley – mondta Kevin egy csokib�k�n cs�mcsogva. Nem �r�lt t�ls�gosan, hogy egy f�lk�ben kell utaznia egy Malfoyjal. Ap�i a kellet�n�l is t�bbet mes�ltek neki arr�l a csal�dr�l. – Sz�val Norbert a neved, mi? Hallottam, hogy ap�d oda van a s�rk�nyok�rt, de nem tudtam, hogy ennyire kedveli �ket.

- Tess�k? – vonta f�l szem�ld�k�t az ifj� Malfoy.

- Nem tudja – legyintett Daniel.

- Mit? – k�rdezte Norbert.

- A r�gi roxforti vad�rnek volt egy Norbert nev� s�rk�nya… b�r csak p�r h�tig – felelte Kevin. – Te biztosan nem ismered a r�gi vad�rt, ugye?

- Hagridot? Szem�lyesen nem, de hallottam r�la – vont v�llat Norbert. – Ap�m sok mindent elmondott a Roxfortr�l.

- Le mertem volna fogadni. – Kevin savany� k�pet v�gott. – El�sz�r is megtan�tott r�, hogyan kell Piton professzor talp�t nyalni, igaz?

- Fogalmam sincs, mir�l besz�lsz – v�laszolt az ifjabb Malfoy hideg mosollyal, �s k�r�ln�zett. – L�tom, mindkett�t�knek van baglya.

- Nem, ezek nem baglyok, hanem durrfark� szurcs�kok, csak jelmezb�lba mennek – jelentette ki Kevin. – �s a majom sem majom, hanem elvar�zsolt hercegn�, aki akkor v�ltozik vissza, ha megcs�kolod. Ki szeretn�d pr�b�lni?

- Kevin! – Daniel megrov�an n�zett unokatestv�r�re. – � Malfoy, de az nem jelenti azt…

- …hogy olyan gonosz vagyok, mint a t�bbi Malfoy? – fejezte be a mondatot Norbert. – K�sz, Daniel, be fogom bizony�tani, hogy nem vagyok olyan rossz – tette hozz� kacsintva. – Egy�bk�nt nekem nem baglyom van, hanem holl�m. – Ezzel levette a mag�val hozott kalitka takar�j�t. – Iv�nak h�vj�k, �s ugyanolyan j� lev�lhord�sra, mint a baglyok. Vagy m�g jobb.

- Tipikus Malfoy. M�ris felv�g – s�hajtotta Kevin, mire Daniel bok�n r�gta.

- Teh�t… arra sz�m�tasz, hogy mardek�ros leszel? – k�rdezte Dan Norbertet.

- Val�sz�n�leg. De azt sem b�nn�m, ha holl�h�tas lenn�k. �s ti? Biztosan griffend�lesek, mi?

- Rem�lj�k, persze – b�lintott Daniel. – A Potterek �s Weasleyk mindig griffend�lesek voltak. Ahogy a Malfoyok mindig a Mardek�rba ker�ltek.

- Nem kell Malfoynak sz�l�tanotok – jegyezte meg Norbert. – Ink�bb a Devilsmoort haszn�lom. Az �desany�m le�nykori neve. A b�ty�m �r�kli a Malfoy k�ri�t, �n pedig a Devilsmoor birtokot, �gy jobban szeretem ezt a nevet.

- Ahogy akarod, Devilsmoor – morogta Kevin. – M�g egy b�k�t, Dan?

- K�sz. – Az ifj� Potter kinyitotta a kis dobozt, de amint kiny�lt, a b�ka kiugrott bel�le.

- Kapd el! – ki�ltotta Kevin.

Daniel ugr�lni kezdett, de t�l alacsony volt, hogy el�rje a b�k�t, amely kifel� igyekezett a vonat ablak�n.

- Petrificus Totalus! – sz�lt egy hang, �s a b�ka megdermedt az ablakp�rk�nyon.

Kevin �s Daniel megfordult, �s l�tt�k, hogy Norbert kiny�jtott kez�ben tartja p�lc�j�t. – Most megfoghatod, ha nem zavar, hogy nem mozog, m�g r�god.

- �hm… egy�ltal�n nem. K�sz. – Daniel levette a b�k�t az ablakb�l. – K�red a fel�t? – aj�nlotta fel, k�t darabra t�rve a b�k�t.

- Mi�rt ne? – vigyorgott Norbert, �s elvette csokol�d� fel�t. Daniel visszamosolygott.

Kevin �ppen mondani akart valamit, amikor egy l�ny t�nt fel az ajt�ban.

- Var�zsoltatok? – k�rdezte �rdekl�d�ssel.

- Nem, mib�l gondolod? – r�ncolta szem�ld�k�t Kevin.

- F�nyt l�ttam felvillanni ebb�l a f�lk�b�l. Igenis var�zsoltatok! – k�vetkeztetett a l�ny. Nem t�nt olyan parancsolgat� t�pusnak, mint Hermione n�ni, ink�bb �des �s egzotikus volt, holl�fekete haj�val. Barna szeme azt a benyom�st keltette a fi�kban, hogy �zsiai, vagy legal�bbis r�szben �zsiai.

- �s mi van, ha igen? – vonta f�l a szem�ld�k�t Norbert. – Nem tilos, vagy igen?

- Nem. – A l�ny le�lt, miel�tt b�rmelyik fi� megjegyezhette volna, hogy nem l�tj�k sz�vesen. – Liu-Ling Chang vagyok. De h�vhattok sim�n Liunak.

- Nagyszer� – fintorgott Kevin. Nem sokra tartotta a l�nyokat, mivel �r�kk� csak bosszantott�k �t. Mind�ssze k�t l�nyt kedvelt: Viviane-t �s Valentine-t, mert �k sosem viselkedtek �gy, mint a l�nyok.

- �n Norbert Devilsmoor vagyok – mutatkozott be az ifjabb Malfoy. – �k pedig…

- Tudok besz�lni, Malfoy! –szak�totta f�lbe Kevin. – Kevin Weasley vagyok.

- �r�l�k – felelt a l�ny, �s a harmadik fi�hoz fordult. – �s te?

- D…daniel – dadogta Dan, �s valami forr�s�g �nt�tte el a gyomr�t.

- Milyen Daniel? - k�rdezte Liu mosolyogva.

Daniel �gy �rezte, a forr�s�g a gyomr�b�l sz�tterjed az eg�sz test�ben. � sem tartotta sokra a l�nyokat, a l�nyok csak arra voltak j�k, hogy az ember ugrathassa �ket �s nevethessen rajtuk. Eddig. Most azonban, hogy ez az egzotikus angyal r�mosolygott, hirtelen elfelejtkezett arr�l, hogy egy cs�p�s riposzttal k�ne v�laszolnia, vagy el kellene k�ldenie a l�nyt a fen�be, ahogy a n�v�r�vel, Lilyvel szokta. – P…potter – hebegte.

- Ah, akkor te biztosan Harry Potter fia vagy! – csapta �ssze kez�t a l�ny. – Csod�latos! �desany�m annyit mes�lt az ap�dr�l! J� bar�tok voltak a Roxfortban… rem�lem, mi is j� bar�tok lesz�nk, Daniel. – Liu ezzel f�l�llt, �s kis�t�lt.

- �n is rem�lem! – ki�ltotta ut�na Daniel, de az ajt� m�r becsuk�dott.

- Hajjaj… Dannie belez�gott valakibe! – somolygott Kevin.

Daniel morcosan n�zett r�, azt�n Norberthez fordult, �s megpr�b�lt olyan nemt�r�d�mnek l�tszani, amennyire csak b�rt. – Sz�val, honnan ismered azt a b�b�jt? Halad�knak val�, nem? Legal�bb egy �vig kell gyakorolni, miel�tt v�gre tudod hajtani… ha j�l hallottam.

- Nos, h�t… kaptam egy kis iskola-el�k�sz�t� k�pz�st – vont v�llat Norbert, �s zsebre tette p�lc�j�t.

- Az ap�d fekete m�gi�ra tan�tott, mi? – mondta Kevin.

- Term�szetesen nem! – csattant fel Norbert. – Mi�rt tan�tott volna?

- Mert hal�lfal�, az�rt!

- M�g mindig jobb, mint a te ap�d… ap�id… t�nyleg, melyik is az igazi ap�d? Tudja egy�ltal�n az any�d?

- Fogd be! – Kevin v�rv�r�s lett. M�r t�l sokan s�rtegett�k a csal�dj�t a k�t-ap�s csal�dmodell miatt. – Az �n ap�im legal�bb megb�zhat�ak, nem �gy, mint a ti�d!

- Megb�zhat�ak? – nevetett Norbert. – K�t boh�c, akik viccboltot vezetnek?

- Viccboltot vezetnek, �s tisztess�gesen keresik vele a kenyer�ket, de a te ap�d minden, csak nem tisztess�ges! Hallottam r�la eleget, ismerem a fajt�j�t! Az eg�sz csal�dod olyan! – k�pte Kevin. – Velej�ig romlottak vagytok mind!

- Kevin! – ki�ltott r� unokatestv�r�re Daniel.

- Azonnal vond vissza! – kiab�lta Norbert, �s sz�rke szeme villogott a d�ht�l.

- Sz� se lehet r�la, te koszos Malfoy!

Ez m�r sok volt Norbertnek. Orrba v�gta Kevint, aki cser�be s�pcsonton r�gta �t.

- Hagyd abba! – Daniel hasztalan pr�b�lta visszar�ngatni unokatestv�r�t Malfoyt�l.

Hirtelen kiv�g�dott az ajt�, �s egy sov�ny, barna haj� fi� futott be. K�nny�szerrel sz�tr�ngatta a vereked�ket, �s mindkett�nek j�l beh�zott menet k�zben. Daniel seg�teni akart neki, de csak annyit �rt el, hogy � is kapott egyet az �ll�ra. Visszaesett az �l�s�re, �s csillagokat l�tva f�j� �llkapcs�t massz�rozta. Amikor a csillagok v�gre elt�ntek, feln�zett, �s l�tta, hogy a barna haj� fi� Kevin �s Norbert k�zt �ll, �s visszatartja �ket a vereked�st�l. Lihegett, ak�rcsak az ifj� Weasley �s Malfoy.

- Sajn�lom – mondta Danielnek az ismeretlen fi�. – Nem akartalak meg�tni, v�letlen volt. Csak �ket akartam meg�ll�tani. Verekedni a vonaton… nah�t. – Mindkett�re megrov� pillant�st vetett. – Legyetek j� fi�k, �s fogjatok kezet.

- Vele? – horkant f�l Kevin. – Soha.

- �n sem fogok – felelte Norbert. – �s mit k�pzelsz, ki vagy te, hogy megmondod, mit tegy�nk?

- �n vagyok az, aki alaposan elver titeket, ha k�nyszer�ttek r� – felelte a barna haj� fi�. – J�l van, ne fogjatok kezet, de ne mer�szeljetek verekedni, k�l�nben visszaj�v�k! – ezzel kiment a f�lk�b�l.

A k�t ellenf�l a becsuk�d� ajt�ra meredt, azt�n �jra egym�sra n�zett. Norbert sz�ja vigyorra h�z�dott, �s Kevin se tehetett r�la, neki is mosolyognia kellett.

- Nem rossz buny�s, mi? – k�rdezte.

- Nem rossz – b�lintott Norbert. – Edzen�nk kell egy kicsit, �s legk�zelebb mi verj�k el �t. Mit gondolsz?

- Rendben – b�lintott Kevin. – K�rsz egy kis Bogoly Berti f�le minden�z� drazs�t, Malfoy?

- Devislmoor. Ha nem akarsz Norbertnek sz�l�tani, h�vj Devislmoornak.

- A Malfoy r�videbb – vigyorgott az ifj� Weasley, egy drazs�t r�gva. – Brrrr… csukam�jolaj!

Amikor m�r egy eg�sz csomag Bogoly Berti f�le minden�z� drazs�t �s minden egyes csokib�k�t megettek, Lancelot Weasley jelent meg. L�that�an m�rges volt valami miatt.

- H�, mi van, Lance, mi�rt vagy ilyen mogorva? – k�rdezte Daniel, l�tv�n unokatest�re savany� k�p�t.

- Lancelot – jav�totta ki az �jonnan �rkezett, olyan m�lt�s�ggal igazgatva szem�veg�t, amellyel egyed�l Percy rendelkezett a csal�dban (illetve csak addig, m�g fia meg nem sz�letett). Lancelot alacsony, v�zna fi� volt, v�r�sessz�ke hajjal, �s azzal a szil�rd meggy�z�d�ssel, hogy mindent jobban tud, mint a t�bbiek. Percy le sem tagadhatta volna, hogy � Lancelot apja. – Hallottam, hogy verekedtetek.

- �n nem verekedtem – mondta Daniel. – �k voltak – mutatott Kevinre �s Norbertre.

- Nah�t, Kevin! – Lancelot cs�ny�n n�zett r�. – Mi�rt kell neked �lland�an keresni a bajt? Komolyan, egyre jobban hasonl�tasz Fred �s George b�csira!

- Ink�bb hasonl�tsak r�juk, mint Percy b�csira – vigyorgott Kevin.

- T�j�koztat�sul k�zl�m, hogy ap�m a Nemzetk�zi M�guskapcsolatok oszt�lyvezet�je, m�g a tieid viccboltot vezetnek. Az �n ap�m lehet, hogy m�gia�gyi miniszter lesz, m�g a tieid folyton kan�riv� v�ltoztatj�k magukat. K�nnyen megmondhatod, melyik apa k�l�nb.

- Igen, k�nnyen – b�lintott Kevin. – Az eny�mek.

- Ahogy akarod, de ne feledd, amit most mondtam, amikor a m�gia�gyi miniszter fia leszek! – Lancelot kih�zta mag�t, hogy magasabbnak l�tssz�k.

- Az lesz Nagy-Britannia var�zsl�inak gy�sznapja, amikor az ap�d miniszter lesz – jegyezte meg Norbert. – T�j�koztatlak, hogy az �n ap�mnak nagyobb es�lye van a tiszts�gre, mint a tiednek.

- Mi�rt? – vonta �ssze szem�ld�k�t Lancelot. – Ki az ap�d?

- Lucius Malfoy – somolygott Norbert. – Norbert Devilsmoor-Malfoy vagyok.

- I… igaz�n? – Lancelot agg�dva pislogott. – Ah… ok�… Jobb lesz, ha �t�lt�zt�k tal�rba. Majdnem ott vagyunk.

Amint kiment a f�lk�b�l, Norbert savany� pillant�st vetett Danielre. – Hogy b�rtok ki egy ilyen alakot a csal�dban?

- Nehezen – vont v�llat Kevin. – De musz�j.

Dumbledore professzor �rdekl�dve m�regette Lucius Malfoyt. – Minek k�sz�nhetem a l�togat�s�t, Lucius?

- Nos, Albus… a fiamr�l van sz�.

- Drac�r�l?

- Nem, Norbertr�l – felelte Malfoy. - Id�n lesz els�s.

- Val�ban? – vonta f�l szem�ld�k�t Albus, akinek sz�zhetven �ves kora ellen�re is fiatalosan csillogott a szeme.

- Igen – b�lintott Lucius. – �s az a baj, hogy Narciss�nak �s nekem titkos miniszt�riumi k�ldet�s miatt t�bb h�napra k�lf�ldre kell utaznunk… Nem is tarthatjuk a kapcsolatot a fiunkkal, mert a megb�zat�s szigor�an titkos … de persze �nben megb�zom annyira, hogy megeml�tsem a dolgot. Nos, mint tudja, Norbert nagyon k�s�i gyerek, ez�rt mindenn�l fontosabb nek�nk… nem tudn�nk elviselni, ha valami t�rt�nne vele, m�g t�vol vagyunk.

Dumbledore meglepetten hallotta, hogy Malfoyt szeret� apak�nt hallja besz�lni.

Lucius folytatta. – Mivel olyan sok�ig t�vol lesz�nk, mindenf�le kapcsolat n�lk�l, nem vehetj�k biztosra, hogy j�l van… ez�rt szeretn�m megk�rni, hogy tartsa rajta a szem�t, Albus. Nem k�rem, hogy kiv�telezzen vele, vagy valami… csak vigy�zzon r� helyett�nk, rendben?

- Term�szetesen mindent megteszek, ami t�lem telik, Lucius, de… - Dumbledore t�n�dni l�tszott egy pillanatig. – �gy tudom, a m�sik fiuk, Draco �pp most nyitott bankot Roxsmortsban. Nem meri r�b�zni az �ccs�t?

- Nos… neh�z err�l besz�lnem, de… a fiaim ki nem �llhatj�k egym�st. Nem tudom, mi�rt… Draco nem ismeri el Norbertet testv�r�nek. Gondolom, az bosszantja, hogy a csal�di �r�ks�g k�t r�szre oszlik majd. Norbertnek senkije sem lesz itt, akire sz�m�that. – Lucius kimondottan k�ts�gbeesettnek t�nt. – Tartsa szemmel, Dumbledore, nagyon k�rem.

- Rendben – mosolygott az id�s igazgat�, amikor hirtelen McGalagony professzor rontott be az irod�ba.

- Albus! Az els�s�k mindj�rt v�zbe fulladnak!

- Micsoda?

- A cs�nakok… sorra els�llyednek! – ki�ltotta Minerva.

- Gyer�nk! – sz�lt az igazgat�, �s McGalagonnyal a nyom�ban kisietett az irod�b�l, h�trahagyva a d�bbent Luciust.

Az �sszes k�zn�l l�v� tan�r m�r lent volt a t�n�l. Megpr�b�lt�k meg�ll�tani a cs�nakok s�llyed�s�t, �s kimenteni a di�kokat a m�r els�llyedt cs�nakokb�l. A cs�nakok fele m�r elmer�lt a t�ban, r�ad�sul minden l�that� ok n�lk�l.

- Nyavaly�s cs�nakok! – k�romkodott Aberforth Dumbledore, csurom vizesen botladozva a parton. Miut�n Hagrid elment, Aberforth feladata lett az els�s�k �tsz�ll�t�sa a tavon.

Kicsavarta a szak�ll�t, �s kiseg�tett egy reszket� sz�ke kisl�nyt a v�zb�l. A kicsik�n l�tszott, hogy hal�lra r�m�lt.

Daniel, Kevin �s Norbert egy cs�nakban �lt a csinos Liu Changgal. Dan le se tudta venni r�la a szem�t, m�g �szre nem vette, hogy valami hideg bor�tja el. Meg volt lep�dve, mert a vonaton ink�bb melege lett Liu jelenl�t�ben. Mi�rt f�zik akkor most m�gis?

Azt�n a cs�nak m�sik h�rom utas�val egy�tt r�d�bbent, hogy v�z kezdett befolyni, �s a cs�nak s�llyedni kezdett.

Nyilv�nval� volt, hogy nem az � cs�nakjuk az egyetlen, amelyik s�llyed, mivel hamarosan r�m�lt sikolt�sok t�lt�tt�k meg a leveg�t, �s hangos v�zcsobog�s hallatszott.

Partrasz�ll�skor Daniel nagyon sajn�lta, hogy ilyen balszerencs�sre sikeredett a cs�nak�z�s. Apja elmes�lte neki a saj�t utaz�s�t a tavon �t: azt, ahogy �, Ron, Hermione �s Neville el�sz�r pillantotta meg a fens�ges roxforti kast�lyt; �s azt, hogy milyen �r�mmel �s tisztelettel t�lt�tte el �ket a l�tv�ny.

Danielnek �s a t�bbi els�snek nem volt alkalma a kast�ly sz�ps�g�t csod�lni, mert az �let�k�rt kellett k�zdeni�k.

- J�l vagy? – k�rdezte Liut, kisim�tva szem�b�l csepeg� f�rtjeit.

- Aha, k�sz – b�lintott a l�ny sz�vet l�gy�t� mosollyal, amit�l Daniel majd’ elolvadt.

- Nos, mindenki meg�szta egy j�kora ijedts�ggel, de nagyobb baj nem t�rt�nt – mosolygott Minerv�ra Albus, �s az �zott gyerekek fel� suhintott p�lc�j�val.

A k�vetkez� pillanatban minden ruha sz�raz volt.

- Csak azon csod�lkozom, hogyan mehetett t�nkre minden cs�nak… egyszerre? – jegyezte meg McGalagony, szem�ld�k�t r�ncolva.

- J� k�rd�s – vont v�llat Albus.

- Nagyon elszaporodott a ny�ron a sz� – v�gott k�zbe Aberforth. – H�napokig pr�b�ltam kiirtani �ket… ez lehet az oka, rengeteg apr� lyukat r�ghattak a f�ba, olyan apr� lyukakat, amelyek els� l�t�sra fel sem t�nnek… de a v�z �thatol rajtuk.

- �, igen… ez elk�pzelhet� – b�lintott Albus. – De legk�zelebb, miel�tt �thozod az els�s�ket a tavon, Aberforth, ellen�rizd a cs�nakokat – mondta fiv�r�nek enyh�n szemreh�ny�an, azt�n elindult a kast�ly fel�.

Harry nem sokkal azut�n �rt a kast�lyba, hogy Dumbledore �s a tan�rok „kihal�szt�k” az els�s�ket a t�b�l. M�g a gyerekek odakint v�rakoztak, a tan�rok n�gy szem�ly kiv�tel�vel helyet foglaltak a tan�ri asztaln�l. N�gy gazd�tlan sz�k volt, kett� nyilv�n az igazgat�� �s Hermion��, de Harry k�v�ncsi volt ki foglalja el a marad�k kett�t - biztosan a titokzatos �j tan�rok, akiket Hermione eml�tett.

Harry �r�lt, hogy �jra l�tja Remust. Az egykori v�rfarkas m�g mindig a s�t�t var�zslatok kiv�d�s�t tan�totta. T�z �vvel azel�tt megh�zasodott, �s most volt egy nyolc�ves fia, akit egykori bar�tja ut�n Jamesnek nevezett el.

Harry meglepetten hallotta, hogy az igazgat� enged�lyezte, hogy Lupin�k (Remus �s Stella Sinistra Lupin) a kast�lyban lakjanak gyermek�kkel. De v�g�l is mi�rt ne, hiszen a tan�roknak is lehet h�zast�rsuk, �s gyerekeik… Harry tal�n csak az�rt furcs�llotta a helyzetet, mert roxforti di�kk�nt nem ismerte a tan�rok csal�dj�t.

Egy pillanatig elj�tszott a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a feles�ge �s mind a hat gyereke a Roxfortban lakna, de azt�n elk�pzelte, amint a h�rmas-ikrek megny�zz�k Mrs. Norrist, �s h�l�s volt, hogy m�g egy �vig t�vol tarthatja az iskol�t�l Rose-t, Richardot �s Robertet. Azut�n… j�jj�n, aminek j�nnie kell.

M�g �r�lt, hogy besz�lgethet egyik asztalszomsz�dj�val, Remusszal, meglehet�sen bosszantotta, hogy m�sik oldal�n Sybill Trelawney kapott helyet. K�v�ncsi volt, hogy az a v�n csal� mi�rt nem ment m�r nyugd�jba, vagy mi�rt nem r�gt�k ki.

Lupin elmes�lte Harrynek a cs�nakos esetet. – Aberforth azt mondja, sz� volt, de tudod, �n nem vagyok biztos benne. Vannak bizonyos s�t�t var�zslatok, amelyek ilyesmit okozhatnak…

- Ki akarn� v�zbe fojtani az els�s�ket? – r�zta fej�t hitetlenkedve Harry.

- Fogalmam sincs. Rem�lj�k, m�giscsak sz� volt – felelte Remus. Am�g bar�tja izgalmas perui vak�ci�j�r�l mes�lt, Harry ivott egy cs�sze te�t, amelyet a vacsora el�tt szolg�ltak fel a tan�roknak. Amikor Remus �ppen r�szletezni akarta, hogyan t�madta meg feles�g�t egy �r�lt inka d�mon, Harry sikolyt hallott.

Jobbra fordult, �s l�tta, hogy Sybill hamusz�rke arccal fogja a cs�sz�j�t.

- J�l van? – k�rdezte.

Trelawney nem v�laszolt, csak remeg� k�zzel letette Harry cs�sz�j�t.

- Trelawney professzor, j�l van? – ism�telte.

- Jaj istenem, dr�g�m… nem valami vid�m cs�sze ez… megr�zk�dtat�s, megr�zk�dtat�s ut�n, b�nat, b�nat ut�n, �s v�g�l… vesz�ly… sz�rny�, hal�los vesz�ly… - motyogta a tan�rn�, �s szeme a te�scs�sz�re tapadt.

- T�nyleg? – Harry f�lvette a cs�sz�t, �s megvizsg�lta benne a marad�k teaf�vet, mik�zben azon bosszankodott, hogy a h�ziman�k nem sz�rt�k le rendesen. – Megint a zord�t l�tta? Mit l�tsz, Remus? – mutatta a cs�sz�t a m�sik tan�rnak.

- Hm… l�ssuk csak… egy nyulat?

- Nos… - Harry �jra a teaf�re n�zett. – Nekem ink�bb tev�nek t�nik. Vagy rep�l�g�p? Nem tudom. – V�llvonogatva letette. – Ostoba j�sl�stan.

Hirtelen �rezte, hogy egy k�z ragadja meg a karj�t.

- Tartsa… nyitva a szem�t… Harry Potter – mondta Sybill remeg� hangon, �s elengedte a karj�t.

- �gy lesz – fintorgott Harry, �s megk�nnyebb�lve l�tta, hogy Albus Dumbledore bel�p a nagyterembe.

- H�ha, nem rossz, nem rossz! – f�ttyentett elismer�en Kevin, mikor McGalagony professzor beengedte �ket az el�csarnokba, hogy ott v�rakozzanak, m�g a tan�rok felk�sz�lnek a fogad�sukra.

- Igen, gy�ny�r� – b�lintott Daniel is. Szeme szomjasan itta a csillog� lovagi p�nc�lok, hatalmas mozg� festm�nyek �s a falak ment�n lebeg� gyerty�k l�tv�ny�t. – T�nyleg t�kj�. Nem gondolod, Liu?

- Mi? – k�rdezte a l�ny.

- A kast�ly. Nagyon klassz, nem?

- Ja, nagyon klassz – felelte a l�ny �des mosollyal. – Mi az, Kevin? – k�rdezte hirtelen, mikor l�tta, hogy a fi� elb�jik Norbert m�g�.

- Az a sr�c – mutatott Kevin egy barna haj� fi�ra. Ugyanaz a fi� volt, aki elverte �ket a vonaton.

- �gy nem leszel griffend�les, Kevin – �llap�totta meg Daniel, b�r � sem �rezte t�l b�tornak mag�t, amint megpillantotta az agressz�v fi�t.

- M�g a griffend�lesek is f�lhetnek… n�ha... – felelte Kevin, lassan el�b�jva Norbert h�ta m�g�l. – Eml�kezz csak, mit mes�ltek Neville Longbottomr�l.

- Ez igaz – b�lintott Dan. – Rem�lem, griffend�les leszek. Nem is tudom, mit csin�ln�k, ha a Hugrabugba ker�ln�k … t�k ciki. Vagy m�g rosszabb… a Mardek�rba.

- Nem minden mardek�ros olyan rossz– v�gott k�zbe Norbert.

- Nem, nem mind… csak 99 sz�zal�kuk - vigyorgott Dan. – Asszem �ngyilkos lenn�k, ha abba a h�zba osztan�nak be.

Norbert r�vigyorgott.

- �n holl�h�tas leszek – sz�lt k�zbe Lancelot.

- T�ged senki sem k�rdezett – mondta Kevin.

- Akkor is holl�h�tas leszek, mert �n vagyok a legokosabb fi� a csal�dban – h�zta ki mag�t Percy fia.

- T�nj el, V�zlipatk�ny – fordult hozz� Norbert, mire a fi� arca megr�ndult.

- J�l van, j�l van. – Lancelot megigaz�totta a szem�veg�t, �s h�tr�lt p�r l�p�st.

Hirtelen egy csom� k�s�rtet suhant be a falon �t az el�csarnokba. Az a kis sz�ke l�ny, akit Aberforth hal�szott ki a t�b�l, �gy megr�m�lt, hogy majdnem el�jult.

- Isten hozott a Roxfortban! – nevetett egy k�v�r k�s�rtet, aki �gy n�zett ki, mint egy szerzetes. – Te ott! – mutatott Danielre, aki nagyot nyelt.

- Igen? – k�rdezte remeg� hangon. M�g sosem besz�lt szellemmel.

- Nehogy azt hidd, hogy a Hugrabug olyan rossz, kis bar�tom! – mondta a Puf�k Fr�ter. �n is hugrabugos voltam, �s n�zd mi lett bel�lem!

- Sz� se lehet r�la, hogy Daniel olyan legyen, mint �! – somolygott Kevin. – A szerzeteseknek k�telez� a c�lib�tus!

Daniel elv�r�s�d�tt, �s Norbert sz�vb�l kacagott, oldalpillant�sokat vetve Liu Changra.

- Az ott biztosan a V�res B�r�! – ki�ltotta izgatottan az „agressz�v” fi�, egy morcos k�s�rtetre mutatva, aki az el�csarnok m�sik v�g�n lebegett.

- Jellemz� – horkant fel Kevin. – Csak az ilyen fick�k kedvelhetnek egy olyan szellemet, akinek a nev�ben a „v�res” sz� szerepel.

- Rem�lem, ez a sr�c nem ker�l veled egy h�zba, Kevin – jegyezte meg Dan. – B�r… azt se szeretn�m, ha velem lenne egy h�zban.

- Huh�! Sziasztok, els�s�k! – suhant le hozz�juk Fejn�lk�li Nick, �s feldobta fej�t a leveg�be, azt�n elkapta, �s megforgatta az ujj�n.

- Hello, Nick – �dv�z�lte Daniel �s Kevin. A sz�leik m�r mes�ltek nekik a Griffend�l szellem�r�l.

- Te Harry Potter fia vagy, igaz? – villantott r� sz�les vigyort Nick. – Harry le se tagadhatn�, hogy � az ap�d, annyira hasonl�tasz r�! �, a r�gi sz�p id�k, amikor ap�d elj�tt az �tsz�zadik kim�l�snapi partimra! – s�hajtotta. – Azt�n… amikor megverekedett Ron Weasleyvel, aki elv�lasztotta a fejemet a nyakamr�l! Csod�latos eml�kek, bar�taim, csod�latos eml�kek!

- Most boldog k�s�rtet vagy, Nick? – k�rdezte Dan.

- A legboldogabb, ap�dnak �s b�csik�dnak k�sz�nhet�en! – b�lintott vid�man Sir Nicholas de Mimsy Porpington, m�r amennyire b�lintani tudott lev�gott fej�vel. – �n vagyok a Fejn�lk�li Futam �j vezet�je! �pp most v�lasztottak meg! – B�szk�n kih�zta mag�t, �s a f�nyes jelv�nyre mutatott, melyet ez�st�s k�peny�n, a k�rgall�r alatt viselt. Hab�r a k�rgall�r, amelynek a rosszul elv�gott nyak�t kellett takarnia �vsz�zadokon �t, mostanra elvesztette jelent�s�g�t, Nick nem v�lt meg t�le, azut�n sem, hogy Ron rendesen lefejezte. Vagy tal�n a k�s�rteteknek nincs is m�s ruh�juk, mint amelyben meghaltak…?

- Gratul�lok – vigyorgott Kevin.

- Ah, te a Weasley ikrek fia vagy, ugye? – csapta �ssze kez�t Nick. – Nagyon kedveltem az ap�idat, k�ly�k. Mindig �r�mmel t�lt�tt el a l�tv�ny, ahogy Fricset az �r�letbe kergett�k!

- T�nyleg, hogy van Frics? �s a r�mes v�n macsk�ja? – k�rdezte Kevin, ahogy esz�be jutott a figyelmeztet�s, hogy ne bosszantsa a gondnokot.

- �������… az meglepet�s, gyerekecsk�k! – nevetett Nick, �s elt�nt.

- Meglepet�s? – fintorgott Dan. – Mif�le meglepet�s?

- Tal�n Frics szerzett egy �j macsk�t – vont v�llat Norbert. – Vagy feles�g�l vette a r�git.

- Nem, eg�sz biztosan nem – hangzott fel egy ismer�s hang a h�tuk m�g�l.

- Hermione n�ni!

- Sziasztok, dr�g�im – mosolygott r�juk Hermione. – Csak elhoztam az unokatestv�reiteket.

Viviane �s Valentine cs�ny�n n�ztek az anyjukra. – Nem kellett hozni minket, anyu. Tudjuk az utat Roxmortsb�l a Roxfortba. Komolyan. M�r nem vagyunk gyerekek.

- Nem vagytok gyerekek? – vonta f�l szem�ld�k�t anyjuk. – Akkor bizony�ts�tok be, �s ker�lj�tek a bajt. Ez r�tok is vonatkozik – n�zett Danielre �s Kevinre.

- Anyu, mi�rt gondolod mindig azt, hogy bajba kevered�nk? – tette karba a kez�t Valentine.

- Mert Weasleyk vagytok – mosolygott r�juk Hermione. – Na, legyetek j�k, �s �g�rj�tek meg, hogy nem kezdem�nyeztek kajacsat�t a lakom�n.

- Nem vagy �m vicces, anyu – biggyesztette az ajk�t Viviane. – De meg�g�rj�k.

Harry megk�nnyebb�lten l�tta, hogy Hermione meg�rkezett, �s rem�lte, hogy eltereli gondolatai Sybill ostoba j�slat�r�l.

- Szia, Harry – �dv�z�lte a n�, �s le�lt Trelawney mell�.

- Szia, Herm. Elhoztad az ikreket? – k�rdezte Harry Sybill feje f�l�tt, mintha a j�sl�stan tan�rn� ott sem volna.

- Igen – mosolygott Hermione. – �s meg�g�rtettem vel�k, hogy nem kevernek bajt. Ugyanezt meg�g�rtettem a fiaddal �s Kevinnel is.

- Nem lesz k�nny� nekik, Herm – felelte. – Mivel a mi gyerekeink, nem el�g, hogy a mi l�zad� g�njeinket �r�k�lt�k, de �gy is �rzik, hogy… meg kell felelni�k az elv�r�snak. Ez�rt lesznek bajkever�k. – Enn�l a r�szn�l Sybill savany� k�pet v�gott, �s javasolta Hermion�nak, hogy cser�ljenek helyet. �gy is tettek.

- Zavarna, ha cs�nytev�k lenn�nek? – k�rdezte Hermione Harryt. – Ha bajkever� lenne bel�l�k?

- Nos… eml�kszem, aznap, amikor Dan sz�letett, Fred �s George megesk�d�tt, hogy a Roxfort t�rt�net�nek legnagyobb cs�nytev�j�t nevelik bel�le… aznap egy�ltal�n nem b�ntam… kimondottan b�szke voltam. De most… egyszer�en fr�szt kapok a kil�t�st�l, hogy a fiam bajba keveredik.

- Olyan nagy bajba nem ker�lhet, Harry. Tudodkinek r�gen v�ge, �s senki sem t�r a fiad �let�re. Csak akkor lehet baja, ha Piton megm�rgezi. – L�tv�n a r�m�letet Harry arc�n, Hermione kuncogni kezdett. – Csak vicceltem, Harry. Piton m�g mindig r�mes, de nem tenne ilyet egy gyerekkel… m�g a ti�ddel sem.

- Ezt �r�mmel hallom – vigyorgott amaz, m�g Trelawney m�g savany�bb arcot v�gott. – Sz�val, elmondod v�gre, kik az �j tan�rok?

- Szem�lyesen Albus fogja elmondani… perceken bel�l.

Harry �ppen v�laszolni akart, amikor kit�rult a nagyterem ajtaja, �s bet�dultak az els�s�k.

Amint felsorakoztak a tan�ri asztal el�tt, Albus Dumbledore sz�l�sra emelkedett.

- Legyetek �dv�z�lve ezen a csod�latos est�n! Holnap �j iskola�v kezd�dik, �s rem�lem, hogy j�l fogj�tok �rezni magatokat… a tan�rok minden t�l�k telhet�t megtesznek majd, hogy megkedvelj�tek, �s m�sodik otthonotoknak tekints�tek a Roxfortot.

- Mintha Piton mindent megtenne, hogy megkedvelj�k… - s�gta Daniel Kevin f�l�be, aki vigyorogva b�lintott.

Az igazgat� folytatta: - Miel�tt megosztan�k veletek n�h�ny j� h�rt, hadd eml�keztesselek benneteket, hogy a kast�ly melletti Tiltott Rengeteg tov�bbra is tiltott. �s most, a j� h�rek els� r�sze: ett�l az �vt�l kezdve mindenkinek lehet saj�t sepr�je, m�g az els�s�knek is, �s �gy term�szetesen beker�lhetnek a h�zuk kviddics csapat�ba!

Szavait �r�mteli ki�lt�sok �s heves taps k�vette, f�leg az els�s�k r�sz�r�l.

- A m�sodik dolog, amit tudnotok kell: id�n n�gy �j tan�r l�p be a tantest�letbe. �r�mmel tudatom veletek, hogy Harry Potter lesz az �j b�b�j tan�rotok.

Mindenfel�l izgatott sikkant�sok hallatszottak.

- Az �n ap�m! – mondta griffend�les t�rsainak b�szk�n, kicsit elpirulva Lily Potter.

- A m�sodik �j tan�r… - n�zett k�r�l Albus. – Nos… � m�g nem �rkezett meg, tal�n meghib�sodott a sepr�je… nos, k�l�nben � lesz az �j rep�l�s tan�rotok, �s kviddics b�r�… Neville Longbottom!

- Neville? – Harry majdnem leesett a sz�k�r�l. – Hah! H�t ez�rt nem mondtad meg, Hermione!

- Nem akartam elrontani a meglepet�st – mosolygott a boszork�ny.

- A���… csak n�zz r� Pitonra – kuncogott Harry, aki att�l f�lt, elpattannak a bord�i az elfojtott nevet�st�l. – Neville a koll�g�ja lesz! K�nytelen lesz… udvariasnak lenni hozz�!

Hermione belekuncogott a te�j�ba, amint elk�pzelte, hogy Piton „udvariasan” viselkedik Neville-lel.

- A tan�ri kar harmadik �j tagja nem eg�szen �j, m�r tan�tott itt egy �vet, b�r id�n �j t�rgyat fog tan�tani, m�ghozz� a testnevel�st. – Dumbledore k�r�ln�zett, �s l�tta a meglepet�st a di�kok arc�n. – Nos, tal�n meglep benneteket, hogy felvett�k a testnevel�st a tant�rgyak k�z�, de b�zzatok bennem, b�lcs d�nt�s volt. Eddig a kviddicsen k�v�l semmi sportol�si lehet�s�g nem volt, �s mindazoknak, akik kimaradtak a h�zak csapataib�l - k�r�lbel�l kilencsz�z di�knak - semmif�le testedz�sre nem volt lehet�s�g�k. A tan�ri kar arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy mindenkinek sz�ks�ge van egy kis mozg�sra, legal�bb egy h�ten egyszer. Teh�t… testnevel�s �r�kat tart nektek…

Ebben a pillanatban a nagyterem ajtaja kicsap�dott, �s nem m�s l�pett be rajta, mint a lila tal�rjai egyik�t visel� Gilderoy Lockhart, hetyk�n f�lrecsapott, halv�nylila var�zsl�s�vegben.

- �dv�zlet mindenkinek, rem�lem, nem k�stem el! – integetett a tan�ri asztalhoz k�zeledve.

- …Lockhart tan�r �r – fejezte be a mondatot Dumbledore.

- Neeeem! – csapott a homlok�ra Harry. – Albus csak viccel!

- Nem, dehogy – felelte Hermione, �lmodoz�n tekintve a m�g mindig rendk�v�l j�k�p� Lockhartra.
Gilderoy ragyog� mosollyal �dv�z�lte Harryt, miel�tt elfoglalta volna hely�t Albus bal oldal�n.

Amint a gyerekek moraja elhalt, az igazgat� folytatta besz�d�t.

- A negyedik a sorban pedig Bert Bradley, az �j gondnok! – mutatott az asztal v�g�n �l� kistermet�, fiatal, fi�s arc� fick�ra. Harry nem is vette �szre kor�bban.

- Micsoda? Frics m�r nincs itt? – Harry meg volt d�bbenve.

- Nincs – r�zta a fej�t Hermione, m�g a di�kok a leveg�be hajig�lt�k s�veg�ket �r�m�kben, hogy nem l�tj�k t�bb� Argus Fricset. – Mrs. Norris elpusztult a ny�ron, �s az �reg nagyon let�rt t�le. Azt mondj�k, bele is �r�lt. Tudod, szab�lyosan szerelmes volt abba a macsk�ba. �s nem csak egy �ra id�tartamra… – kacsintott r� a fiatalemberre.

- Ne is eml�keztess r�, Hermione! – morogta Harry. M�g mindig �l�nken �lt eml�kezet�ben az a b�jitaltan �ra, mikor Piton er�szakkal megitatott vele egy f�zetet, �s � belehabarodott Mrs. Norrisba. – Azt hittem, nem �lem t�l… - s�hajtotta, �s figyelte, ahogy McGalagony behozza a Teszlek S�veget a Nagyterembe.

- Most pedig a besz�dem legfontosabb r�sze k�vetkezik – folytatta az igazgat�. – Hiszitek, vagy sem, a ny�ron Madam Cvikker, m�g a k�nyvt�rat rendezgette, megtal�lta iskol�nk alap�t� okirat�t. Azt az iratot, melyet r�g elveszettnek vagy megsemmis�ltnek gondoltunk. Eddig abban a hitben voltunk, hogy a Roxfort k�r�lbel�l ezer �ves. Most Madam Cvikkernek, �s a fellelt iratnak k�sz�nhet�en tudjuk, hogy id�n pontosan ezer �ves.

Hangos moraj t�lt�tte be a termet.

- Igen, az alap�t� okirat keltez�se 1011, Halloween napja. Mardek�r Malaz�r napl�ja szerint, amelyet k�nyvt�rosunk szint�n megtal�lt, az alapk�vet a n�gy alap�t� Halloweenkor helyezte el… �s a kast�ly a k�vetkez� �v m�jus elsej�re k�sz�lt el. Ekk�ppen… - Albus sz�ja mosolyra h�z�dott – j� okunk van �nnepelni. Iskol�nk alap�t�s�nak ezredik �vfordul�j�ra �nneps�gsorozatot rendez�nk a Roxfortban a tan�v folyam�n.

Szavait �ljenz�s �s izgatott ki�ltoz�s k�vette.

- K�rlek, hadd folytassam – az igazgat� csendre intette a t�meget. – K�sz�n�m. Mint m�r mondottam, az iskola alap�t�sa k�t id�ponthoz k�t�dik: Halloweenhoz �s m�jus elsej�hez, �gy k�l�nleges halloweeni �nneps�get tartunk, �s egy m�g k�l�nlegesebbet m�jus elej�n. Ma este nem bocs�tkozom r�szletekbe, mert felt�telezem, hogy m�r majd’ �hen haltok. K�rem, csak m�g h�sz percet v�rjatok, m�g a beoszt�si cerem�nia v�get �r. Minerva, k�rem a s�veget.

Sybill Trelawney apr� sikollyal a sz�v�hez kapott.

- J�l van? – k�rdezte Harry, agg�d�st sz�nlelve.

- A s�veg… a s�veg… - motyogta Sybill.

- L�tom�sa van, Sybill? – k�rdezte Hermione. T�lt�tt egy poh�r vizet, �s Trelawney kez�be nyomta.
A j�sl�stan-tan�rn� b�lintott. Harry v�llat vont, �s egy ne-vedd-�t-komolyan pillant�st vetett s�gorn�j�re, m�g Hermione egy ne-izgulj-sose-vettem-komolyan pillant�ssal v�laszolt.

Minerva az els�s�kh�z fordult. – N�v szerint foglak sz�l�tani, �s a fejetekre teszem a s�veget. A s�veg megmondja, melyik h�zban lesztek… de persze csak a szok�sos �vi Teszlek S�veg dal ut�n.

H�tral�pett, hogy a di�kok jobban l�ss�k a s�veget, amely hirtelen �letre kelt �s �nekelni kezdett:


Elj�tt h�t a nagy nap, �s ti itt �lltok,
Sz�d�lve, remegve egy sz�ra v�rtok.
F�lnival�tok nincsen itt gyerekek,
Am�g hallj�tok, ahogy �n fecsegek.

Azt hiszitek, v�n, bolond kalap vagyok,
Aki eg�sz nap csak tesped �s gagyog.
De fejfed�k k�zt �n vagyok a legjobb,
Kit a roxforti beoszt�shoz kaptok.

Griffend�l torny�ban laknak a b�trak,
Kik mer�szek �s sosem t�tov�znak.
Aki k�pes �letet menteni,
A Griffend�ln�l m�g sokra viheti.

Ki szereti a nagylelk�s�get,
Az igazs�got tartja f� er�nynek,
A szenved�ket mindig gy�mol�tja,
Annak a Hugrabugba visz az �tja.

Ki v�laszad�sn�l soha nem hezit�l,
Kinek esze v�g �s soha meg nem �ll,
Kinek m�g egy trolln�l is t�bb az esze,
Annak b�z a Holl�h�tban a helye.

Aki fondorlatos, ravasz �s cseles,
Aki val�ban k�rm�nfont �s eszes,
Kinek p�nz, hatalom, h�rn�v a v�gya,
Annak itt bizony Mardek�r a h�za.

K�v�ncsi vagy r�, hogy hova tartozol,
Milyen �sszel �s hogyan gondolkozol?
Meghallod a v�laszt, amit kiny�g�k,
Csak t�gy a fejedre, var�zsl�k�ly�k!


Amint a dal befejez�d�tt, mindenki udvariasan tapsolt.

- Teh�t a holl�h�tasoknak okosabbnak kell lenni�k egy trolln�l? – somolygott Kevin. – Akkor van es�lyed oda ker�lni, Lance!

- Lancelot! – felelte Percy fia dacosan.

McGalagony megk�sz�r�lte a tork�t. – Teh�t felolvasom a neveteket, idej�tt�k, le�lt�k erre a h�roml�b� sz�kre, �s a fejetekre teszem a s�veget. – A list�j�ra n�zett. – Atkinson, Rowan.

Egy magas, raszta-frizur�s fi� l�pett el�, le�lt, �s McGalagony fej�re tette a s�veget.

- HUGRABUG!

- Bailey, Nigel.

- GRIFFEND�L!

- Chang, Liu-Ling.

- HOLL�H�T!

Daniel lelkesen tapsolt. – A Holl�h�tba kell ker�ln�m! Oda kell!

- Egy perce m�g griffend�les akart�l lenni – eml�keztette Kevin.

- �, fogd m�r be! – Dan cs�ny�n n�zett r�, azt�n k�vette a tekintet�vel Liut. Le se tudta venni a szem�t a kisl�nyr�l, aki oda�rt a holl�h�tasok asztal�hoz, �s egy balerina kecsess�g�vel foglalt helyet.

- Dumbledore, Julie – olvasta Minerva.

Amint McGalagony kiejtette a nevet, az eg�sz Nagyterem eln�mult. „Dumbledore?” M�g Minerva is meglepettnek l�tszott. Megigaz�totta a szem�veg�t, mintha meg akarna bizonyosodni, hogy j�l olvasta-e.

Nem volt t�ved�s, Julie Dumbledore nev�t �rt�k a list�j�ra.

Egy sz�ke kisl�ny - arckifejez�se, mint egy r�m�lt m�kus� - sietett oda hozz�, �s lerogyott a sz�kre.

- HUGRABUG! – a kicsi l�ny megk�nnyebb�lt mosollyal fogadta a d�nt�st, �s elfoglalta hely�t �j h�za asztal�n�l.

Aberforth zavarodott pillant�st vetett a fiv�r�re. – Nem is tudtam, hogy unok�d van, Albus – mondta kortyolva egyet a vajs�r�b�l.

- Nincs is – felelte Albus. – Neked van.

Aberforth kik�pte az ital�t, �s olyan hevesen kezdett k�h�gni, hogy kis h�j�n megfulladt. Albus j�s�gos mosollyal veregette a h�t�t, m�g Minerva, aki nem hallotta a besz�lget�st, folytatta a beoszt�st.

- Flint, Lavinia.

Egy meglehet�sen bek�pzeltnek l�tsz� l�ny l�pett el�, eleg�ns mozdulattal lesim�totta hossz� haj�t, �s �gy �lt le a sz�kre, mintha aranytr�nus lenne.

A s�veg nem fontolgatta a hely�t sok�ig, a Mardek�rba k�ldte, �s a l�ny l�that�an el�gedett volt a v�laszt�ssal.

- Az a l�ny pont �gy n�z ki, mint Blaise Zabini – jegyezte meg Kevin.

- Persze, hogy, hiszen az � l�nya… �s az� a Marcus Flint�. – Daniel undorod� arcot v�gott.

- Nem csoda, hogy abba a h�zba ker�lt.

- M�g mindig azt hiszitek, hogy a Mardek�r olyan r�mes? – cicegett Norbert. – Buta el��t�let.

- Ni csak, ki besz�l. A leend� mardek�ros.

Ek�zben McGalagony tov�bb olvasta a neveket, �s a Teszlek S�veg folytatta a di�kok beoszt�s�t a h�zakba.

- Lockhart, Gilda.

Az „agressz�v” fi� j�tt el�re.

- Gilda?????? – Kevin �s Norbert egyszerre kapott leveg��rt.

- Teh�t l�ny? – t�totta el a sz�j�t Daniel is. – Ezzel a balhoroggal?

A fi� azonban l�nynak bizonyult, �s ha jobban megn�zt�k, be kellett ismerni�k, hogy volt valami l�nyos a megjelen�s�ben… de nem sok. R�vid haja volt, �s a testalkata kicsit sem t�nt n�iesnek.

Gilda Lockhart �nel�g�lten �lt a sz�ken, �s v�rta a s�veg d�nt�s�t. Harry Gilderoyra n�zett, aki fesz�lten figyelte a l�nyt - a l�ny�t. Harry m�g nem l�tott olyan l�nyt, aki ilyen kev�ss� hasonl�tott volna az apj�ra. Barna haja volt, kever�ke Gilderoy sz�ke �s Anck-sun-Amun fekete haj�nak. Egyed�l a szeme sz�ne volt az, amely valami hasonl�s�got mutatott az apj��val.

- MARDEK�R! – ki�ltotta v�g�l a s�veg.

- �, ne! – s�hajtotta Norbert, m�g Harry Gilderoyra n�zett. Az �j testnevel�s tan�r nem l�tszott d�bbentnek a S�veg v�laszt�s�t�l.

- Nocsak, nocsak, Devilsmoor, griffend�les lenn�l ink�bb, most, hogy � a Mardek�rba ker�lt? – g�nyol�dott Kevin.

- Sz� se lehet r�la – h�zta ki mag�t az ifjabb Malfoy, �s el�rement, amint Minerva �t sz�l�totta.

A Teszlek S�veg alig �rt a homlok�hoz, m�ris azt ki�ltotta: - MARDEK�R!

- Mondtam, hogy ott leszek – vetette oda Norbert Danielnek, amint elhaladt mellette, �s le�lt a h�za asztal�hoz.

- Nash, John!

- HOLL�H�T!

- Oleson, Nelly!

- HUGRABUG!

- Parris, Tom!

- GRIFFEND�L!

- Potter, Daniel!

Daniel �rezte, hogy elszorul a sz�ve.

- H�, minden rendben lesz! – Kevin h�tba veregette, l�tv�n, hogy unokatestv�re milyen s�padt.

Daniel lassan odament a sz�khez, le�lt, �s az igazgat�helyettes asszony a fej�re tette a s�veget.

N�h�ny pillanatnyi csend k�vetkezett… Harry a tan�ri asztaln�l keresztbe tette az ujjait.

- MARDEK�R!

K�vetkez�