M�r �jf�l is elm�lt, mindenki r�gen elaludt, de Harry nem tudta lehunyni a szem�t. Az ablakp�rk�nyon �lt, a tiszta, csillagos eget b�multa, �s m�lyeket l�legzett az illatos, h�v�s leveg�b�l. A roxforti parkban koncertez� t�csk�k sz�zait id�nk�nt az iskolai baglyok huhog�sa k�s�rte. A t� felsz�ne csillogott a holdf�nyben, mintha t�nd�rek ezrei t�ncoln�nak rajta kecses, ring� mozdulatokkal.

Gy�ny�r�, var�zslatos �jszaka volt, Harry m�gis nyomorultul �rezte mag�t. M�g a term�szet b�k�sebb volt, mint valaha, az � lelke nyugtalan volt, mintha vihar d�lna a sz�v�ben.

�jra �s �jra pr�b�lt megnyugodni, de hasztalan.

A fi�t a Mardek�rba osztott�k be. A Mardek�rba!

Egyszer�en nem tudta elhinni! Az �g szerelm�re, mi�rt? Daniel egy Potter!

Harry tiszt�n eml�kezett Daniel sz�let�se napj�ra… amikor olyan nevet v�lasztott neki, amely illik egy leend� griffend�leshez. Daniel Leonard. Daniel, a bibliai Daniel ut�n, akit az oroszl�nverembe vetettek, �s s�rtetlen�l j�tt ki bel�le; �s Leonard, a jelent�se miatt: er�s, mint az oroszl�n.

M�lyet s�hajtott.

Mi romlott el? Mi k�sztette a Teszlek S�veget arra, hogy a Mardek�rba ossza Dant?

- ”Hm. Neh�z �gy. Nagyon neh�z. Van b�tors�ga b�ven, azt l�tom. �szb�l sincs kev�s. Tehets�ge is van, �h de m�g mennyi… �s egy nagy adag bizony�t�si v�gy, ez �rdekes… Nos hova tegyelek? – csengett a s�veg hangja Harry f�l�ben, h�sz �vvel azel�ttr�l. – Ne a Mardek�rba? J�l meggondoltad? Pedig ott nagyon sokra vihetn�d. Az alapok ott vannak a fejedben, �s a Mardek�r seg�tene el�rni a c�lod…

Az alapok ott vannak a fejedben… r�ncolta a szem�ld�k�t Harry ”Az�rt vagy p�rszasz�j�, mert Voldemort nagy�r - aki Mardek�r Malaz�r legutols� �l� lesz�rmazottja – maga is besz�l a k�gy�k nyelv�n. Minden jel arra mutat, hogy azon az est�n, amikor a sebhelyedet szerezted, Voldemort k�pess�gei r�szben �tsz�lltak r�d.” Harrynek esz�be jutottak Dumbledore szavai, melyeket a baziliszkusz elpuszt�t�sa ut�n hozz� int�zett hozz�. – ”Voldemort bel�m helyezte l�ny�nek egy r�sz�t?”

Az ifj� var�zsl� hitetlenkedve r�zta a fej�t. Lehet, hogy ez az oka? Ez azt jelenten�, hogy Daniel �r�k�lte Voldemortnak azt a r�sz�t, amely Harryben megvolt?

De ha igen, akkor… Lily mi�rt nem lett mardek�ros? Ha volt Harryben valami a n�hai S�t�t Nagy�rb�l, akkor Lilyben, Danielben �s az �sszes t�bbi gyerek�ben is van…

Lily m�gis griffend�les…

Harry nem tudta felfogni, egyszer�en nem tudta meg�rteni! Esz�be jutott a Nagytermen v�gigs�pr� moraj , amikor a Teszlek S�veg kihirdette d�nt�s�t:

- MARDEK�R!

A nagyteremben mindenki felh�rd�lt. Daniel majdnem leesett a h�roml�b� sz�kr�l, azt�n idegesen n�zett k�r�l, mintha azt n�zn�, j�l hallott-e. A t�bbiek arckifejez�se azonban azt mutatta, hogy j�l hallott. A Mardek�rba osztott�k be.

Ideges pillant�st vetett az apj�ra, aki k�v� dermedve, t�tott sz�jjal, falfeh�r arccal �lt a tan�ri asztaln�l. Daniel egyszer�en nem b�rta elviselni a tekintet�t, �gy Kevinre n�zett, aki p�r m�terrel od�bb �llt, �s ugyanolyan d�bbenten meredt r�.

- Hogyan t�rt�nhetett ez? – t�togta Daniel az unokatestv�r�nek, aki csak tompa arccal megr�zta v�r�sbarna fej�t.

- Potter, mozogjon m�r! – McGalagony megpaskolta a v�ll�t, jelezve, hogy feltartja a t�bbieket.

- Micsoda? – n�zett fel Daniel. Olyan d�bbent volt, hogy nem �rtette a tan�rn� szavait.

- Menjen az asztal�hoz – mondta Minerva, a jobb oldalon �ll� Mardek�r-asztalra mutatva.

Daniel b�lintott, azt�n lassan fel�llt, levette a s�veget, �s elindult a jobboldali asztal fel�, azon t�n�dve, vajon McGalagony arckifejez�se sz�nalmat fejezett-e ki? Vagy ink�bb f�lelemmel vegyes megd�bben�st? Nem tudta eld�nteni.

Csak ment a Mardek�r asztal�hoz, ahonnan Norbert Devilsmoor-Malfoy m�r vid�man integetett neki.

Daniel lerogyott mell�, �s arc�t a kez�be t�masztva aranyt�ny�rj�ba b�mult.

- Daniel! – veregette h�tba Norbert. – Mardek�ros lett�l!

Az ifjabb Potter oldalpillant�st vetett �j oszt�lyt�rs�ra. – �gy t�nik, �r�lsz neki – morogta v�dl� hangon.

- H�t persze, hogy �r�l�k! – b�lintott Norbert vid�man. – Megkedveltelek a vonaton, Dan. Nem volt�l olyan szem�t hozz�m, mint az unokatestv�red… megv�dt�l, pedig j�l tudtad, hogy Malfoy vagyok… ez azt jelenti, hogy bar�tok lehet�nk.

- Bar�tok? – pislogott Daniel.

- Ja. Mi�rt is ne? – felelte a m�sik fi� nevetve. – Csak k�pzeld el, mit fognak sz�lni a sz�leink, amikor megtudj�k, hogy bar�tok vagyunk! Fel fognak robbanni a m�regt�l! Pl�ne az �n dr�ga b�ty�m! Hahaha! Meg fog �r�lni, ha meghallja, hogy a legjobb bar�tom nem m�s, mint Harry Potter fia!

Daniel elfintorodott a gondolatra, hogy Norbertet a legjobb bar�tjak�nt mutatja be az apj�nak. Mit fog sz�lni hozz�?

Elszorult a sz�ve a gondolatra, mit �rezhet most az apja: csal�dotts�got, d�h�t… undort. Egy Potter a Mardek�rban? Enn�l nagyobb sz�gyent elgondolni sem b�rt… majdnem akkora sz�gyen, mint kviblinek sz�letni. A sz�lei elmondt�k neki, hogy kviblinek sz�letett, �s csak k�s�bb kapott var�zser�t a durmstrang-tavi aranyhalt�l. Daniel mindig is t�nd�rmes�nek tartotta a t�rt�netet - valami sz�p �s �rthetetlen dolognak. Hirtelen azt k�v�nta, b�rcsak kvibli maradt volna… akkor nem lenne most a Mardek�rban.


Ezalatt tov�bb folyt a beoszt�si cerem�nia, �mb�r teljesen m�s hangulatban, mint Daniel beoszt�sa el�tt. A leveg� szinte vibr�lt a megbotr�nkoz�st�l �s az �mulatt�l. A di�kok alig v�rt�k, hogy a beoszt�s v�get �rjen, ez�ttal m�g a vacsor�t is kihagyt�k volna, csak hogy miel�bb lehet�s�g�k legyen megvitatni az esem�nyeket.

Mind a n�gy Weasley (Viviane, Valentine, Kevin �s Lancelot) a Griffend�lbe ker�lt, b�r Lancelot tiltakozott, hogy � a Holl�h�tba akar menni. V�g�l Kevin orrba verte, hogy elhallgattassa. McGalagony professzor azonnal levont t�z pontot a Griffend�lt�l a vereked�s�rt. Kevint nem lehetett hib�ztatni, nem v�gta volna orrba Lancelotot, ha Daniel nem ker�lt volna a riv�lis h�zba, mert akkor Kevin nem lett volna olyan csal�dott, hogy m�rg�t ideges�t� unokatestv�r�n vezesse le. Teh�t, a Roxfort t�rt�net�ben els� alkalommal, a Griffend�l m�nusz t�z ponttal kezdte a tan�vet.


Lily ugyanolyan d�bbent volt, mint mindenki m�s. David Dursley a Hugrabug asztal�t�l b�tor�t� pillant�sokat vetett r�, de hi�ba. A fiatal l�ny olyan ideges volt, hogy hozz� se ny�lt az �zletes vacsor�hoz, csak b�mult az apj�ra, aki f�l�r�val a beoszt�s ut�n m�g mindig d�bbentnek l�tszott. L�tta, hogy Remus Lupin �s Hermione besz�lnek hozz�, nyilv�nval�an pr�b�lj�k megnyugtatni, de apja csak r�zta a fej�t. Lily �szrevette, hogy Harry hozz� sem ny�lt az �telhez. El se merte gondolni, mit sz�l majd Ginny a Teszlek S�veg d�nt�s�hez. Biztosan el�jul szeg�ny.

M�g Ron �s Hermione �l�nk ikerl�nyai is szokatlanul csendesek voltak a vacsora alatt, csak olyasmiket mondtak, mint „k�rem a s�t”. Lilynek �gy t�nt, hogy Kevin kimondottan le van t�rve. A fi� ugyanis karj�ra t�masztott �llal, d�h�sen m�regette a terem t�ls� fel�ben Norberttel besz�lget� Danielt. Egyed�l Lancelot tal�lta meg a hangj�t:

- �n mindig mondtam nektek, hogy Daniel semmirekell�, nem? Csak bosszantani tudja az embereket, nem csoda, hogy abba a h�zba ker�lt.

- Fogd be, vagy a Griffend�l m�g t�bb pontot vesz�t! – morogta oda neki Kevin.

- K�l�nben is, Lance, csak te volt�l az, aki mindig bosszankodott Daniel miatt – tette hozz� Valentine. – �n mindig kedves, j� humor� fi�nak tartottam �t.

- Pontosan – b�lintott Viviane. – Nem sz�m�t, melyik h�zban van, az �cs�d akkor is j�fej, Lil.

- K�sz – mondta Lily er�ltetett mosollyal. - Igaz�n nem �rtem, mi�rt ker�lt a Mardek�rba. �gy �rtem… igaz, hogy s�nit rakott az �gyamba, de az � kor�ban l�v� fi�k ilyenekkel bosszantj�k a n�v�r�ket… ez nem jelenti azt, hogy gonosz… csak pajkos, de � nem el�g rossz ahhoz, hogy mardek�ros legyen.

- Biztos vagy benne? �n p�ld�ul sosem tettem s�nt senki �gy�ba – h�zta ki mag�t Lancelot, �s m�r �pp belekezdett volna egy �jabb sz�noklatba Daniel viselt dolgair�l, amikor Viv bok�n r�gta.

Lily tekintete hirtelen Piton professzorra esett, aki szeml�tom�st �rdekl�dni kezdett Daniel Potter ir�nt. Lily �sszer�zk�dott. Daniel Piton h�z�ban van! Ez nem is jutott el�bb esz�be! Ismerve a b�jitaltan tan�rt, megsajdult a sz�ve az �ccs��rt. A b�jitaltan professzor el�gg� elviselhetetlen tan�rnak is, el se merte k�pzelni, milyen kib�rhatatlan h�zvezet� lehet… �s mekkora hatalma lesz Daniel f�l�tt! Lily term�szetesen tiszt�ban volt vele, hogy Piton kiv�telez a mardek�ros di�kokkal, de vajon kiv�telez-e majd Harry Potter fi�val is?

Lily megr�zta a fej�t, �s �gy d�nt�tt, jobb, ha nem is k�pzeli el a leend� kapcsolatot �ccse �s legkev�sb� kedvelt tan�ra k�zt.

Miut�n az iskola�vnyit� �nneps�g befejez�d�tt, a di�kok �s a tan�rok (az ut�bbiak kiss� vonakodva) el�nekelt�k a Roxfort himnusz�t, �s mindenki elindult a h�l�k�rlete fel�. M�g Kevin, Viv, Val �s Lancelot a bar�ts�gos v�r�s-arany sz�nyegekkel �s k�rpitokkal berendezett griffend�les klubhelyis�gbe ment, Daniel Pottert nem m�s vezette le a pinc�be, mint Piton professzor.

J� p�r perces s�ta ut�n az �lmos mardek�rosok egy dohos k�fal el�tt �lltak meg.

- Veneum velox! – mondta a h�zvezet� tan�r, �s a rejtett k�ajt� f�lresiklott, felfedve a Mardek�r klubhelyis�g�t.

Daniel, aki oly sokat hallott a griffend�les klubhelyis�g bar�ts�gos, meleg sz�neir�l, csak elh�zta a sz�j�t. Ennek a klubhelyis�gnek durva k�fala volt, magas mennyezet�r�l ez�stl�ncon kerek z�ldes l�mp�k l�gtak. Az egyetlen bar�ts�gos dolog a gondosan megmunk�lt kandall�ban pattog� t�z volt.

Piton professzor a klubhelyis�gb�l ny�l� s�t�t folyos�ra vezette a di�kokat. A folyos� v�g�n k�t l�pcs� m�g m�lyebbre vitt.

- L�nyok h�l�termei jobbra, a fi�k� balra. Mindenki �gyba! – sz�lt a h�zvezet� tan�r h�v�sen.

Daniel figyelte, amint Gilda Lockhart a l�pcs�h�z �r. A l�ny el�g vid�mnak l�tszott. A fi� egyszer�en nem tudta meg�rteni, hogy �r�lhet b�rki annak, hogy mardek�ros.

- Potter, mondtam valamit! – hallotta Piton professzor szigor� hangj�t. Borzadva feln�zett.

- Tess�k, professzor?

- Jobb lesz, ha odafigyel, amikor besz�lek, Potter! – mordult r� Perselus. – Fejezze be a l�zeng�st, �s menjen aludni, holnap neh�z nap lesz.

- Igen, tan�r �r – b�lintott Daniel, �s legsz�vesebben beler�gott volna valamibe - legink�bb Pitonba.
Amint elindult lefel� a l�pcs�n, hallotta, hogy a tan�r ut�na sz�l:

- �s pr�b�ljon meg nem bajba ker�lni, Potter, a saj�t �rdek�ben!

Mi�rt gondolja, hogy bajba ker�l�k? S�hajtotta Dan. Csak mert az ap�m fia vagyok?

- H�, mi ez a duzzog�s, Dan? – k�rdezte sz�les mosollyal Norbert. – Gyer�nk, �lmos vagyok.

Az ifjabb Potter k�vette Malfoyt lefel� a l�pcs�n, egy mindk�t oldalon z�ld ajt�kkal szeg�lyezett folyos�ra. Minden ajt�n nagy ez�st k�gy� volt, �s a k�gy�k valahogy mozogni l�tszottak, amint a gyerekek elhaladtak mellett�k.

Daniel neh�z sz�vvel l�pett be a folyos� v�gi terembe, amelyben �t baldachinos �gyat l�tott, s�t�tz�ld b�rsonyf�gg�nnyel �s ez�st rojtokkal. K�r�s-k�r�l a falakon sz�mos �g� f�klya biztos�totta a vil�g�t�st, mivel a h�l�teremnek nem volt ablaka. Daniel egy pillanatig �gy �rezte, �lve temett�k el ebben a f�ldalatti kamr�ban. Nem volt valami �r�mteli gondolat.

A poggy�sz�t m�r lehozt�k a szob�j�ba. Helena kalitk�ja az �gy mellett �llt. Az �gytakar�n egy z�ld �s ez�stsz�n� s�l �s egy hasonl� sz�n� nyakkend� fek�dt. Daniel megad� s�hajjal vetette mag�t az �gy�ra, amikor hirtelen egy majom ugrott a v�ll�ra.

- Abu! – nevetett, els� alkalommal, mi�ta beosztott�k �j h�z�ba. A majom Daniel arc�hoz dugta sz�r�s fej�t, �s hossz�, bolyhos karj�val �t�lelte a nyak�t. A fi� gyeng�den megpaskolta Abut, roppant h�l�s volt a k�zels�g��rt. – K�sz – motyogta, majd lefejtve mag�r�l a majmot, vetk�zni kezdett.

M�g � az ablakok �s a holdf�ny hi�nya miatt b�slakodott, Norbert m�r pizsam�ra vetk�z�tt, �s beb�jt a z�ld takar� al�. Holl�j�t, Iv�t kiengedte a kalitk�j�b�l, mire a mad�r a fi� p�rn�j�ra telepedett.

A m�sik h�rom szobat�rsuk k�v�ncsi pillant�sokat vetett Danielre; l�that�an nem �rtett�k, mit keres egy Potter a Mardek�rban.

- Jerry Travers vagyok – mutatkozott be egyik�k. – Te vagy a Potter fi�, mi?

- ��, igen – b�lintott Daniel –, �s ti…? – fordult a m�sik k�t fi�hoz.

- Donald Rookwood – felelte egy r�kak�p� fi�. – �s nem �rtem, hogy ker�lsz ide, Potter.

- �n sem – jegyezte meg a harmadik fi�. – Iago Rosier vagyok k�l�nben.

- �n sem �rtem – vont v�llat Daniel. – T�nyleg nem. De mit gondoltok… lehet�nk bar�tok?

- Bar�tkozni egy Potterrel? – horkant fel Donald Rookwood. – A sz�leid k�ldt�k a nagypap�mat az Azkabanba! Hogy k�pzeled, hogy a bar�tod leszek?

- �, fogd be, Rookwood! – csattant fel Jerry Travers. – Az a nagyap�d baja, hogy t�rt�netesen ott volt a Stonhenge-n�l, amikor Harry Potter feles�ge elpuszt�totta Tudodkit! Csak a saj�t ostobas�g�nak k�sz�nheti, hogy az Azkabanba ker�lt.

- ������, n�zd, ki besz�l! – k�pte Donald. – A te b�csik�d is hal�lfal� volt, mint az �n nagypap�m �s Rosier nagyapja!

- …�s mint Malfoy apja! – Iago Rosier, egy nagyon vil�gossz�ke haj� fi�, az �gy�n b�k�sen hever�sz� Norbertre mutatott, aki b�k�sen simogatta Ivo h�t�t.

- Igazad van, Rosier – felelte Norbert nyugodtan. – De az ap�mat sosem kapt�k el.

- Persze, hogy nem, hiszen a Szt. Mung�ban volt, kivonva a forgalomb�l, amikor a stonhenge-i m�sz�rl�s lezajlott! – eml�keztette Rookwood.

- �, igen, lehet. J� ap�nak, hogy majdnem meg�r�lt Voldemort Nagy�r Cruciatus �tk�t�l – vigyorgott Norbert.

- Kimondtad a nev�t! – kapott leveg��rt Travers.

- �s azt�n? Voldemort meghalt! – vont v�llat az ifj� Malfoy. - Csak nem f�lek kimondani egy halott pasi nev�t?

- Szerencs�d van, Malfoy – bosszankodott Iago Rosier. – Az �n nagyap�mat meg�lte R�mszem Mordon. Csak annak �r�l�k, hogy eltorz�totta Mordon orr�t, miel�tt meghalt!

- Ja, a r�gi sz�p id�k, amikor az �seink hal�lfal�k voltak… - s�hajtotta Rookwood.

Daniel oldalpillant�st vetett Norbertre, �s meglepetten l�tott valamif�le titkol�z� mosolyt a fi� arc�n.

- Ok�, a hal�lfal� �s�k t�ma lez�rva, sr�cok! – jelentette ki Norbert. – Hogy lehettek olyan h�ly�k, hogy pont Harry Potter fia el�tt dicsekedtek a hal�lfal� felmen�itekkel?

Jerry, Donald �s Iago �that� pillant�st vetettek Danielre, miel�tt beb�jtak z�ld takar�ik al�.

- Ne vedd �ket komolyan, Dan – s�gta �j bar�tj�nak Norbert. – Nem �r�lnek �m annyira, hogy az �seik a S�t�t Nagy�r k�vet�i voltak. Ink�bb sz�gyellik… csak titkolj�k… Az�rt hablatyolnak a „r�gi sz�p id�kr�l”. Nem gondolj�k komolyan.

- Biztos vagy benne? – k�rdezte Daniel bizonytalanul. – �gy hangzott, mintha komolyan gondoln�k. Att�l f�lek, nem sok bar�tom lesz a Mardek�rban.

- De itt vagyok neked �n – kacsintott r� Norbert. – Na, hagyjuk abba, P�tt�m, holnap b�jitaltannal kezd�nk… legal�bbis �gy hallottam.

Az ifj� Potter felny�g�tt, �s mag�ra h�zta a takar�t. Abu bef�szkelte mag�t a karja hajlat�ba, �s Daniel �gy fogta, mint egy pl�ss�llatot. Elhat�rozta, hogy ki�zi a zavar� gondolatokat a fej�b�l… legal�bb holnap reggelig, amikor majd szembe kell n�znie Pitonnal a b�jitaltan �r�n. Levette a szem�veg�t, az �jjeliszekr�nyre tette, majd lehunyta szem�t, �s maga el� k�pzelte a b�b�jos Liu Changot.

M�g Daniel m�ly �lomba mer�lt, Harry d�nt�sre jutott: besz�l Albus Dumbledore-ral! � tudni fogja a v�laszt a k�rd�seire.

Mikor kiment a szob�j�b�l, m�r hajnali egy �ra volt.

�tk�zben tal�lkozott H�borccal, aki ellopott egy zs�k bors�t a konyh�r�l, �s �ppen azt sz�rta sz�t a folyos�n, hogy reggel az emberek elcs�sszanak rajta. Amikor a kopog�-szellem megpillantotta az arra tart� Harryt, �r�lten vihogni kezdett:

Potter, te rosszcsont, h�t apuka vagy,
De ha j�l hallottam, probl�m�d nagy,
T�n bele is �r�lsz, te szeg�ny �rva,
Hogy fiad berakt�k a Mardek�rba!
B�szke apak�nt mennyit v�rt�l t�le,
S most gonosz var�zsl� lesz majd bel�le!


- Fiscella! – mutatott Harry a p�lc�j�val H�borcra, �s ugyanazt a sz�jkos�r-b�b�jt hajtotta v�gre, amelyet Aberforth haszn�lt a kopog�-szellemmel szemben tizenegy �vvel azel�tt.

- Mmmmmmhhh! – tiltakozott H�borc, vadul cib�lva a sz�jkosarat, amely nem akart lej�nni.

Harry kicsit jobb kedvre der�lve folytatta �tj�t, v�g�l meg�llt a Dumbledore ajtaj�t �rz� k�sz�rny el�tt.

- ��… cukorpenna? – k�rdezte, �s azt k�v�nta, b�r megk�rdezte volna a jelsz�t Albust�l el�z� este. – Nem? Akkor… Bogoly… ah nem, azt ut�lja. L�ssuk csak… b�v�s bizsere? – a k�sz�rny tov�bbra sem mozdult. Harrynek hirtelen esz�be jutott, hogy Albus k�t szeletet is evett Percy �s Penelope esk�v�j�n a melaszos tort�b�l… - Melaszos torta?

A k�sz�rny �letre kelt �s f�lreugrott, felfedve a liftk�nt mozg� csigal�pcs�t. Harry r�l�pett, �s felvitette mag�t az igazgat� szob�j�hoz.

Miel�tt m�g bekopoghatott volna a griff alak� bronzkopogtat�val, hangokat hallott bentr�l.

- De mi�rt, Albus? – ez Aberforth hangja volt. – Mi�rt nem mondtad meg, hogy van egy fiam?

- Mert a volt feles�ged, Michele k�rt meg, hogy ne tegyem – v�laszolt Albus nyugodtan inger�lt fiv�r�nek.

- De mi�rt nem akarta, hogy tudjam?

- Ugyan m�r, Aberforth, ne t�gy �gy, mintha nem eml�kezn�l, milyen rossz viszonyban volt�l Michele-lel! Nagyon cs�ny�n b�nt�l vele, ismerd csak el… folyton csavarogt�l a semmirekell� cimbor�iddal, azt�n r�szegen �ll�tott�l haza… persze, hogy Michele-nek elege lett, �s beadta a v�l�keresetet! Amint megszabadult t�led, olyan messzire k�lt�z�tt t�led, amennyire csak lehetett…

- …a fiammal a has�ban? – f�st�lg�tt Aberforth.

- Igen – felelte Albus. – Nem mondta el neked, mert ismert t�ged. Ugyanolyan j�l, mint �n ismerlek, Aberforth.

- Ezt meg hogy �rted?

- Ugyan m�r, �cs�m… eml�kezz csak, milyen volt�l harminc �vesen… gondatlan, �nfej�, bolond… egy�ltal�n nem volt�l ap�nak val�, ismerd be. Ha valaki k�pes tr�f�b�l n�v� v�ltoztatni egy kecsk�t, az t�volr�l sem �rett, �s te, �cs�m, a lehet� legt�volabb volt�l az �retts�gt�l. Sose �rtettem, mit l�t benned Michele… nem �gy b�nt�l vele, mint egy feles�ggel, ink�bb, mit egy j�tsz�t�rssal… elege lett, �s �n t�k�letesen meg�rtettem �t. Teh�t hallgattam a terhess�g�r�l.

- �s… hov�… hov� ment?

- Amerik�ba. Seattle-ben telepedett le, �s nevelte a fi�t, az ifjabb Aberforth-t.

- Aberforth-t? – az �reg var�zsl� hangja megremegett. – H�t… h�t r�lam nevezte el a fiunkat?

Albus elhallgatott egy pillanatra. – Fogalmad sincs mi�rt, ugye? � �cs�m… szeretett t�ged. Elege volt bel�led, m�gis szeretett az �lete v�g�ig. Soha t�bb� nem ment f�rjhez.

- Az… az �lete v�g�ig? Meghalt?

- Igen, tizen�t �vvel ezel�tt meghalt. A fiad meg�rta nekem Michele hal�l�t. Sajnos tavaly � is elhunyt, de az unok�d, a harmadik Aberforth Angli�ba k�lt�z�tt a feles�g�vel �s a kisl�ny�val, Julie-val.

- Julie… - szipogott Aberforth. - Az a cing�r, sz�ke kisl�ny… r�gt�n �szrevettem, amikor lesz�llt a Roxfort Expresszr�l… olyan szeretetrem�lt�nak t�nt… nem tudom megmagyar�zni, Albus, de egyb�l megl�gy�totta a sz�vem…

- Nos… ez �rthet�. � a d�dunok�d.

- Hogy… hogy mondjam ezt el Minerv�nak? – k�rdezte Aberforth idegesen. – Nagyon d�h�s lesz, ha megtudja, hogy egyszer m�r megh�zasodtam… �s sosem eml�tettem neki…

- Ez a te probl�m�d, �cs�m – felelte Albus k�z�mb�sen.

- �, nagyszer�, k�sz�n�m a t�mogat�st, b�tyus! – morogta Aberforth. Az ajt�hoz viharzott, �s agressz�v mozdulattal felt�pte.

- �, szia, Aberforth – vigyorgott sz�gyell�sen Harry. L�tva az id�s var�zsl� d�h�t, kiss� megr�ndult az arca.

- Harry, fiam!

- �n… igaz�n nem akartam hallgat�zni, csak Dumbledore professzorral szerettem volna besz�lni… tudom, hogy el�g k�s� van, de…

- Nem kell eln�z�st k�rned, Harry, gyere be – mondta Albus.

- K�sz�n�m. Viszl�t, Aberforth – Harry biztat�an r�mosolygott �reg bar�tj�ra, tudv�n, hogy Aberforth ugyanolyan zaklatott, mint �. �tkozott csal�di probl�m�k.

- Foglalj helyet, k�rlek – Albus az asztallal szemk�zt �ll� sz�kre mutatott. Harry le�lt �s k�r�ln�zett. Semmi sem v�ltozott, mi�ta utolj�ra j�rt itt… amikor Albus visszak�ldte �t a Dursley-�khez a roxforti „�js�g�r�-t�mad�s” miatt.

M�g mindig ott voltak a zakatol� �s furcsa hangokat ad� kis ez�st szerkezetek, �s a Roxfort kor�bbi igazgat�inak �s igazgat�n�inek portr�i is ott f�ggtek m�g a falakon. Fawkes b�k�sen aludt megszokott �l�r�dj�n, �s m�g mindig ott volt az �vegszekr�ny Griffend�l kardj�val… meg persze ott volt a Teszlek S�veg is.

Dumbledore l�tta, hogy Harry tekintete megpihen a s�vegen.

- Azt akarod megk�rdezni, mi�rt osztotta a s�veg a Mardek�rba a fiadat – sz�lalt meg az igazgat�. Nem k�rd�s volt, hanem �ll�t�s.

- Igen, professzor – b�lintott Harry.

- Sz�l�ts Albusnak, Harry. Elv�gre koll�g�k vagyunk – az �reg var�zsl� j�indulat�an mosolygott r�. Az egyik egykori igazgat� fel�bredt keret�ben, �s alaposan megn�zte mag�nak a roxforti tantest�let �j tagj�t.

- K�sz�n�m, Albus – b�lintott Harry. – Igazad van… Azt akarom tudni… meg kell tudnom…

- Akkor ne engem k�rdezz, hanem �t. – Dumbledore a Teszlek S�vegre mutatott.

- Szabad?

- Persze… h�romszor m�r felvetted, mi�rt ne venn�d f�l negyedszer is?

A fiatal var�zsl� odament a s�veghez, �s remeg� k�zzel a fej�re helyezte. Akkor sem volt ilyen ideges, amikor azt k�rdezte a s�vegt�l, hogy helyesen d�nt�tt-e, amikor a Griffend�lbe osztotta be �t.

Behunyta szem�t, �s v�rta az ismer�s hangot, amely nem is v�ratott sok�ig mag�ra.

- Megint tal�lkozunk, Harry Potter?

Nos, igen, gondolta Harry K�rdeznem kell valamit.

- Akkor csak rajta! - b�tor�totta a s�veg.

Mi�rt osztottad a fiamat, Danielt a Mardek�rba?

- Mert nem k�ldhettem m�shov�.

Nem k�ldhetted m�shov�? Mi�rt? Azt m�g meg�rten�m, hogy nem hugrabugos t�pus, de… nem el�g b�tor, hogy griffend�les legyen? Vagy nem el�g eszes a Holl�h�thoz?

- T�l sokat k�rdezel… �s nincs v�lasz. Nem sz�nd�kozom megv�ltoztatni a d�nt�semet, Harry Potter. A fiad remek�l illik a Mardek�rba.

- T�vedsz. – Harry leh�zta a s�veget a fej�r�l, �s visszatette a h�roml�b� sz�kre. Amint levette a s�veget, els�nek az egyik r�gi igazgat�t l�tta, aki �bren volt a k�pkeret�ben �s agg�dni l�tszott. Ismer�snek t�nt Harrynek. Azt�n beugrott neki, Dippet professzor volt az, akit m�sodikos kor�ban egy elvar�zsolt napl�ban l�tott. Ez a t�ny hirtelen rossz �rz�ssel t�lt�tte el… mintha a n�hai igazgat� tudn�, amit Dumbledore-t�l akar k�rdezni… az esetleges Voldemort-f�le �r�ks�gr�l.

- Nos, siker�lt megtudni valamit? – k�rdezte Albus.

- Nem. – Harry lerogyott az igazgat�val szemben l�v� sz�kre, �s h�tat ford�tott Armando Dippetnek. – A s�veg nem indokolta meg. De… tal�n te meg tudod mondani… vagy nem?

- Harry… - Albus m�lyet s�hajtott. – Meg�rtem, hogyan �rzel most. Bizony�ra sz�rnyen hangzik a sz�modra, de ha a s�veg azt gondolja, hogy a Danielnek j� lesz a Mardek�rban, akkor j� is lesz.

- Att�l f�lek… - Harry hangja elakadt.

- Mit�l?

- Att�l, hogy a fiam rajtam kereszt�l bizonyos dolgokat �r�k�lt Voldemortt�l.

- � – lehelte az �reg var�zsl�. – Nos… ez nem lehets�ges.

- Nem? – vonta f�l szem�ld�k�t Harry, ak�rcsak Dippet a festm�nyen.

- Nem. Var�zser�t �s tulajdons�gokat kapt�l Voldemortt�l, amikor el�sz�r meg akart �lni, de az egyszer� m�gia-�tvitel volt, a var�zslat be�p�lt a testedbe, a sejtjeidbe, de biztos vagyok benne, hogy a DNS-edbe NEM. Benned van, de nem adhatod �t az ut�daidnak. Ne t�veszd �ssze a m�gi�t a genetik�val. A var�zser�, amelyet Voldemortt�l kapt�l, nincs jelen sem a fiadban, sem a t�bbi gyermekedben. Daniel nem p�rszasz�j�, ugye?

- Nem, egyik gyerekem sem az – mondta Harry kiss� megk�nnyebb�lve. Dippet professzor is jobb kedv�nek t�nt.

- L�tod? Mind Ginny, mind te p�rszasz�j�ak vagytok, de var�zslat r�v�n kapt�tok a k�pess�geteket, nem �r�ks�ggel. Te �gy jutott�l hozz�, hogy a r�d k�ld�tt hal�los �tok nem siker�lt, a feles�ged pedig akkor kapta, amikor visszahoztad az alvil�gb�l Ap�fisz f�kly�j�val. Ha ez a k�pess�g �r�k�lhet� lenne, a gyermekeid besz�ln�nek p�rszasz�ul. De nem besz�lnek. – Albus tanulm�nyozta a fiatal var�zsl� agg�d� arc�t. – Nem kell agg�dnod emiatt. A fiadnak egy �rva kromosz�m�ja sincs Voldemortt�l.

- Biztos vagy benne?

- T�k�letesen.

- De akkor… mi�rt ker�lt a Mardek�rba? – er�sk�d�tt Harry.

- Fogalmam sincs r�la… de biztos vagyok benne, hogy a fiadb�l nem v�lik s�t�t var�zsl� – kacsintott Harryre. – K�l�nben sem olyan sz�rny� dolog a Mardek�rban lenni. A tulajdon �cs�m is ott volt.

- Aberforth? – Harry igaz�n meg volt lepve.

- Nos, igen – b�lintott Albus. – Tal�n ez�rt �zte velem az a cs�nya tr�f�t… - megr�zk�dott. Harry elfojtotta a kuncog�st, tudv�n, mi volt az a cs�nya tr�fa. Szeg�ny Albus…

- De az �cs�d nem volt… hm… gonosz, ugye? – k�rdezte.

- Gonosz? Nem – nevetett az igazgat�. – Bajkever� volt… majdnem akkora, mint az ap�d, Sirius, Remus �s Peter egy�ttv�ve. Szerette bosszantani az embereket, �s azt hiszem, ez�rt osztott�k a Mardek�rba. De nem… soha nem volt gonosz. M�g egy p�lda… ��… tudtad p�ld�ul, hogy Gilderoy Lockhart is mardek�ros volt?

Harry sz�ja somolyg�sra h�z�dott. – Mi�rt nem vagyok ezen meglep�dve?

- Na vajon mi�rt… - kuncogott Albus.

Fawkes hirtelen fel�bredt �lm�b�l, k�t r�vid rik�csol�s-f�l�t hallatott, azt�n �jra elaludt.

- Hajnali k�t �ra van. Azt hiszem, ideje lefek�dn�d, ha tan�tani akarsz holnap… ��, pontosabban, ma – mondta Dumbledore.

Harry elh�zta a sz�j�t. – Kakukkos �r�nak haszn�lod Fawkest?

K�vetkez�