Szerz� megjegyz�se:

Igaz, hogy ez a tril�gia az �t�s k�nyv megjelen�se el�tt �r�dott, de mivel most jav�tottam �t, Neville l�ny�t �tkereszteltem Alice-re, hogy legal�bb ennyiben megfeleljen az eredeti k�nyveknek.

�t�dik fejezet

�let�ben el�sz�r, Daniel k�ptelen volt lenyelni a reggelij�t. Borzalmasan �hes volt, de �gy �rezte, azonnal kih�nyn�, ha egy falatot is enne. A gyomra bukfenceket vetett, ahogy a toj�sr�ntott�t n�zte, amelyet t�rsai �lvezettel faltak. Az �rarendje b�ng�sz�s�vel pr�b�lta elterelni gondolatait amiatt �rzett b�nat�r�l, hogy mardek�ros lett. Az �rarend a k�vetkez� volt:

H�tf�
09:00 – m�giat�rt�net (a Griffend�llel)
11:00 – gy�gyn�v�nytan (a Hugrabuggal)
Kedd
09:00 – �tv�ltoztat�stan (a Hugrabuggal)
11:00 – testnevel�s (az �sszes els�s sz�m�ra)
Szerda
11:00 – s�t�t var�zslatok kiv�d�se (a Holl�h�ttal)
23:00 – csillag�szat (a Holl�h�ttal)
Cs�t�rt�k
11:00 – rep�l�s (a Holl�h�ttal)
P�ntek
09:00 – b�jitaltan (a Griffend�llel)
11:00 – b�b�jtan (a Griffend�llel)

- Mi a baj? – k�rdezte Norbert szalonn�val teli sz�jjal. – Nyugtalannak l�tszol.

- Hogy ne lenn�k nyugtalan? – s�hajtotta Daniel. - T�z perc m�lva b�jitaltan. B�jitaltan! P�nteken! Milyen sz�rny�…

- F�lsz Pitont�l, mi? – jegyezte meg a m�sik fi�, �s narancslevet t�lt�tt mag�nak.

Dan b�lintott. – A fr�szt hozza r�m az a pasi. Gy�l�lte a nagyap�mat, az ap�mat, �s biztosan ut�lni fog engem is. Gyilkos pillant�sokat vetett r�m a tegnap esti lakoma alatt, �s letolt, miel�tt lefek�dni ment�nk. El se merem k�pzelni, mit m�vel majd velem az �r�n.

- Ne izgulj, Dan, mardek�ros vagy. Nem fog pontokat levonni t�led, mert akkor az � h�za vesz�t pontokat. Biztons�gban vagy.

- Nem - r�zta fej�t az ifjabb Potter. – Lehet, hogy a Mardek�r h�z biztons�gban van, de �n nem. - V�gyakoz� tekintetet vetett a Griffend�l asztal�n�l �l� n�v�r�re, aki �l�nken besz�lgetett Christopher Wooddal. A l�ny arca r�zs�sabbnak t�nt, mint �ltal�ban. Nem ker�lte el Daniel figyelm�t, hogy a Hugrabug asztal�t�l David Dursley keserves pillant�sokat vet Lilyre �s Christopherre. Mostanra Daniel meg�rtette, hogy David kedveli a n�v�r�t, �s nem �gy, ahogy valaki a m�sod-unokatestv�r�t kedveli…

Lily azonban nem l�tszott �szrevenni, hogy a Dursley fi� �t n�zi. Yvette Weasley a holl�h�tas asztaln�l szint�n nem vett tudom�st r�la, hogy Chris Wood lopva r�pillantgat, m�g Lilyvel besz�lget.

- Mit n�zel �gy? – k�rdezte Norbert Dant.

Daniel sz�ja g�nyos mosolyra h�z�dott. – A dupla h�romsz�get.

- A micsod�t?

- A m�sod-unokatestv�rem l�that�an kedveli a n�v�remet, Lilyt. Lilynek egy�rtelm�en tetszik Christopher Wood. Chris azonban az unokatestv�remet, Yvett-et kedveli.

- �rdekes – vont v�llat a m�sik fi�. – Rem�lj�k, Liu Changnak nem tetszik m�g m�s is – tette hozz� kacsintva.

Daniel elpirult, �s lopva Liura pillantott, aki t�rsalg�sba mer�l Yvette-tel.

A termet hirtelen sz�rnysuhog�s t�lt�tte be.

- Megj�tt a posta – mondta Norbert, amint egy bagoly z�ttyent le a t�ny�rj�ra, �s egy levelet pottyantott bele. – �… ez bocs�natk�r� lev�l Pudgyt�l.

- Kit�l?

- A h�ziman�nkt�l – felelt Malfoy. – Pontosabban az �n man�m. Apa nekem adta �vekkel ezel�tt. Kicsit �gyetlen. El sem tudod k�pzelni, h�nyszor kell r�sz�lnom, hogy megb�ntesse mag�t! Tegnap majdnem lek�stem a vonatot miatta, tudod, apa t�ls�gosan elfoglalt volt ahhoz, hogy kik�s�rjen a King’s Crossra, �s a man� hozott el. Le sem tudtam szidni rendesen, annyira siettem. Azt �rja, hogy elt�rte az orr�t b�ntet�s�l, ami�rt k�s�n hozott ki, �s k�ny�r�g, hogy ne sz�ljak ap�nak a b�n�z�s�r�l.

- Mi�rt ne?

- Mert ap�m nem olyan eln�z�, mint �n – vont v�llat Norbert, �s Daniel megborzongott, mivel m�r t�l sokat hallott Lucius Malfoyr�l.

- T�nyleg eln�z� vagy a h�ziman�kkal? Nem akarsz bel�pni a M.A.J.O.M.-ba?

- A rock band�ba?

- Nem. Az eredeti M.A.J.O.M.-ba – felelte az ifj� Potter.

A M.A.J.O.M. az ut�bbi �vtizedben eg�sz Eur�p�ban elterjedt mozgalom lett. M�g Hermione otthon volt az ikrekkel, unatkozott, hisz nem volt m�s dolga a h�ztart�son k�v�l, teh�t alap�tott egy t�rsas�got a man� jogok t�mogat�s�ra… �s nagy meglepet�s�re (�s mindenki m�s nagy meglepet�s�re), a mozgalom olyan n�pszer� lett, hogy rengeteg var�zsl�csal�d szabadon bocs�totta a man�it �s fizet�st adott a munk�juk�rt.

A Var�zsl�ny Fel�gyeleti F�oszt�ly anyagi t�mogat�s�val a mozgalom olyan sikeres lett, hogy - Ron legnagyobb r�m�let�re -, a kamasz var�zsl�k k�r�ben azt lett az �j m�di, hogy a tal�rjaikat, p�l�ikat, kviddics felszerel�s�ket, t�r�lk�z�iket, eserny�iket �s mindenf�le ing�s�gukat a M.A.J.O.M. embl�m�j�val d�sz�tett�k. Tavaly egy �j M.A.J.O.M. nev� zenekar mutatkozott be a Var�zsszem r�di�ban, �s hamarosan a fiatal boszork�nyok �s var�zsl�k kedvence lett. Olyan egy�tteseket szor�tott h�tt�rbe, mint a Walpurgis Le�nyai, a B�d�lt Boszork�nymesterek, �s a Hoppan�lj!

- Sz� se lehet r�la – r�zta fej�t Norbert. – Szeretem a band�t, de nem csin�lok majmot magamb�l, azzal hogy a h�ziman�k rabszolgas�ga ellen kamp�nyolok. Az ap�m k�l�nben is meg�lne �rte.

- H�, sr�cok – l�pett oda hozz�juk Gilda Lockhart – siessetek, k�l�nben elk�stek a b�jitaltanr�l! – ezzel felkapta (M.A.J.O.M. embl�m�val d�sz�tett) iskolat�sk�j�t, �s els�t�lt.

- Ok�, menj�nk – s�hajtotta Daniel, aki �gy �rezte mag�t, mintha az oroszl�n barlangj�ba k�sz�lne, �s k�vette Norbertet ki a teremb�l �s le a l�pcs�k�n.

Val�ban elk�stek, Piton tanterm�nek ajtaja ugyanis m�r z�rva volt, mire oda�rtek.

Daniel nagyot nyelt. – Most mi lesz?

- Nos… �n Malfoy vagyok. Nem fog megb�ntetni… - gondolkodott hangosan a bar�tja.

- Ez r�m nem vonatkozik – h�zta el a sz�j�t Daniel. – Nos, h�t… - �sszeszedte a b�tors�g�t, �s bekopogott.

- Tess�k! – hangzott fel Piton hangja bentr�l.

- Jobb, ha el�remegyek – javasolta Norbert, �s bel�pett, Daniellel a nyom�ban.

- Aha… Potter – mondta a b�jitaltan tan�r fenyeget� arccal.

Azt persze nem mondan�, hogy „Aha, Malfoy” - gondolta Dan keser�en.

- Sajn�lom, hogy elk�stem tan�r �r – mondta v�g�l.

- El tudom k�pzelni, mennyire sajn�lja – tette karba a kez�t Piton.

- Nem � tehet r�la, professzor �r! – mondta Norbert. –Az �n hib�m. Engem b�ntessen meg, ne �t!

Piton sz�ja megr�ndult, �s az arca bels� k�zdelmet t�kr�z�tt: vonjon le pontokat a saj�t h�z�t�l �s b�ntesse meg Potter �s Malfoyt is, vagy hagyja annyiban a dolgot? Nevets�ges lenne, ha a Mardek�r is m�nusz ponttal kezden� az �vet, ak�r a Griffend�l.

- Ez�ttal eltekinthet�nk a b�ntet�sr�l, de ezt csak Mr. Malfoy erk�lcsi tart�s�nak k�sz�nhetik.

- Mif�le erk�lcsi tart�snak? – h�rd�lt f�l Kevin Weasley a terem t�ls� v�g�ben. A mardek�rosoknak �s a griffend�leseknek egy�tt volt b�jitaltan �r�ja, mint mindig.

Piton cs�ny�n n�zett Kevinre, �s ez elhallgattatta a fi�t.

- Hol tartottam, amikor Malfoy �s Potter f�lbeszak�tottak? – t�n�d�tt a professzor.

Lancelot Weasley keze a leveg�be lend�lt. – Azt mondta a tan�r �r, hogy a b�jitalf�z�s nem ostoba p�lcasuhogtat�s.

- Nem t�ged k�rdeztelek, Weasley – mordult r� Piton. – Pontosan tudom, mit mondtam nektek. Teh�t… megtan�thatom nektek, hogyan kell elb�d�tani az elm�t, elzsong�tani az �rz�keket… palackba z�rni a h�rnevet, dics�s�get forralni, �s dug� al� z�rni a hal�lt.

- Ez d�gunalom – suttogta Viviane Kevinnek. – Anya szerint ugyanezt mondta, amikor � volt els�s.

- Ugyan m�r, mit v�rt�l t�le? – vont v�llat Valentine. – Nem n�z ki olyan fant�ziad�snak, mint aki minden �vben �j sz�veget tal�l ki.

- Weasley kisasszony… �s Weasley kisasszony – sz�lalt meg Piton. – Megosztan�k vel�nk a gondolataikat? Nyilv�n rendk�v�l �rdekesek.

A rendszerint besz�des ikrek meghuny�szkodtak, �s les�t�tt�k a szem�ket.

- Nem? – vonta f�l szem�ld�k�t Piton. – Akkor tal�n tudnak v�laszolni p�r k�rd�sre… de nem… nem maguk. K�rdezz�k a k�s�n j�v�ket. Potter!

- Igen, uram? – n�zett f�l Daniel, pontosan tudva, mi k�vetkezik.

- Mit kapok, ha denev�r petef�szek kivonatot �s f�nixtollat adok meghajt�f� oldathoz? - Lancelot ism�t felny�jtotta a kez�t.

- Nem tudom, uram – felelte Dan.

- Malfoy?

- Ha nem b�nja, tan�r �r, jobban szeretem, ha Devilsmoornak h�vnak, az �desany�m neve ut�n – mondta Norbert angyali arccal. – �s sajn�lom, de nem tudom a v�laszt.

- Akkor pr�b�ljuk �jra, Potter. Mit okoz a visz�ly f�zet a fogyaszt�j�nak, melyek a hozz�val�i �s milyen az �ze?

Daniel m�rgesen pillantott Lancelotra, aki majdnem leesett a sz�k�r�l, olyan hevesen jelentkezett.

- Nem tudom, uram.

- Weasley? – fordult az ikrekhez Piton.

- Melyik�nk? – k�rdezte Valentine.

- Maga – mutatott Piton Viviane-re.

- Nem tudom, uram – vont v�llat Viv.

- �s maga? – k�rdezte a tan�r Valt.

- �n sem tudom.

Piton szeme �sszesz�k�lt. – Tudja valaki a v�laszt valamelyik k�rd�semre?

Lancelot annyira ny�jt�zkodott, amennyire csak b�rt, m�r majdnem fel�llt.

- Rendben, Weasley, vil�gos�tson fel minket – mondta zord arccal Perselus.

- Denev�r petef�szek kivonatb�l, f�nixtollb�l �s meghajt�f�b�l olyan b�jital k�sz�l, amellyel a boszork�nyok a nem k�v�nt gyermek�ld�st�l szabadultak meg a k�z�pkorban, amikor m�g nem tal�lt�k fel a KeinKind b�jitalt �s az Anti-conceptus b�b�jt – felelte Percy fia, aki szem�veg�t igazgatva, b�szk�n n�zett k�r�l, l�tv�n a zavart a t�bbiek arc�n.

Piton kelletlen�l b�lintott. – �gy van. �s a m�sodik?

- Nos, a visz�ly f�zet term�szetesen visz�lyt kelt. Ha k�t szem�ly iszik bel�le azonos id�ben �s egy �r�n bel�l tal�lkoznak, akkor veszekedni kezdenek, m�g ha addig igen j� bar�tok voltak is. A hozz�val�k: f�tyolka, doxy m�reg, darabolt asz�f�ge, unikornis kanca teje, �s egy kev�s m�gikusan feltuningolt m�z, az�rt, hogy elvegye a keser� �zt. Teh�t a visz�ly f�zet �ltal�ban nagyon �des – ragyogott Pitonra a fi�.

- J�l van – b�lintott a professzor.

Az �ra h�tral�v� r�sz�ben a di�kok egy egyszer� hajn�veszt� italt k�sz�tettek.

Piton fel-al� s�t�lt a teremben, lehordta a griffend�les Nigel Baileyt, mert t�l sok angolna szemet tett az �stj�be �s az megolvadt. Piton r�gt�n a gondnok�rt k�ld�tt, hogy feltakar�tsa a mocskot. Persze egy p�lcasuhint�ssal el tudta volna t�ntetni, de l�that�an tartani akarta mag�t saj�t meg�llap�t�s�hoz, miszerint a b�jitaltan nem ostoba p�lcasuhogtat�s.

Daniel �s Norbert a Weasley gyerekek k�zel�ben dolgoztak.

- Egy �rva pontot se adott Lance-nek! – f�st�lg�tt Kevin. – Bezzeg ha egy icipici mardek�ros lett volna, biztos legal�bb tizen�t pontot kapott volna!

- �jabb el��t�let a Mardek�r ellen, Weasley? – horkant fel Norbert.

- Mi�rt? Tal�n nincs igazam? – k�pte Kevin. – Ti ketten elk�stetek, de Piton nem vont le egy �rva pontot sem a Mardek�rt�l. Ha Daniel giffend�les lenne, �t m�r megb�ntette volna, t�ged pedig nem. Most, hogy � is mardek�ros, Piton nem akart pontot levonni a h�zatokt�l a k�s�s miatt.

- �gy besz�ltek, mintha engem okoln�tok, ami�rt a Mardek�rba ker�ltem! – v�gott vissza Daniel.

- Nem v�dolunk t�ged, Dan – csit�totta Valentine. – Tudod, hogy szeret�nk. Csak neh�z elhinni… itt k�ne lenned vel�nk a Griffend�lben.

- Ja – �rtett egyet Viviane. – Ide tartozol, nem a ny�las Mardek�rba.

- Ezt magyar�zd a Teszlek S�vegnek – s�hajtott Daniel. Kiny�lt a tanterem ajtaja �s felt�nt Bert Bradley, a gondnok.

Dan figyelte, amint Bradley feltakar�tja a megolvadt �st maradv�nyait, azon t�n�dve, hogyan b�rja el egy�ltal�n a j�kora felmos�t ez a cing�r, csont �s b�r fick�. B�r nem l�tszott el�g er�snek ilyen munk�hoz, m�gis sz�p munk�t v�gzett: egy �rva b�jitalfolt sem maradt a padl�n.

Amint Bert Bradley elhaladt Daniel mellett egy v�d�r piszkos v�zzel, odavetett egy megjegyz�st:

- Ha neked voln�k, nem tenn�m bele a glicerint �s a sal�tromsavat, k�l�nben felrobban.

- Tess�k? – vonta f�l szem�ld�k�t a fi�.

- Azt mondtam, fel fog robbanni, ha beleteszed a glicerint �s a sal�tromsavat – mutatott Bradley a fiol�kra Dan kez�ben. – Az ott glicerin a kezedben… felismerem a szag�r�l, de k�nny� �sszet�vesztened azzal az �vegcs�vel ott. – Ezzel egy denev�r m�jolajjal teli t�lra mutatott, azt�n Dan �stj�be pillantott. – L�tom, m�r beletetted t�ved�sb�l a H2SO4,-et, nyilv�n �sszet�vesztetted azzal a dologgal ott a m�sik palackban… ��, azzal a tatuep�vel, vagy mivel…

Piton professzor odal�pett hozz�juk.

- Mi a baj, Potter?

- Semmi, tan�r �r… Mr. Bradley szerint �sszet�vesztettem a denev�r m�jolajat a glicerinnel �s a tatuep�t a H2… H2… elfelejtettem-mivel – vont v�llat Daniel.

- H2SO4, k�nsav – fejezte be Bert a fi� mondat�t.

Piton vett egy kis b�jitalt a mer�kan�llal, majd hagyta visszacs�p�gni az �stbe. – Hm… val�ban. – Meglepett pillant�st vetett a fiatal gondnokra. – �s mit mondott Mr. Bradley, mi fog t�rt�nni, ha bele�nt�d a glicerint �s a sal�tromsavat?

- Azt mondta, fel fog robbanni – v�laszolt Dan.

- Persze, hiszen a glicerin, a sal�tromsav �s a k�nsav a nitroglicerin alapanyagai – mondta k�z�ny�sen a gondnok. – Ezeket a vesz�lyes anyagokat elz�rva k�ne tartani az els�s�k el�l, professzor.

Piton arckifejez�se meglepettr�l d�bbentre v�ltozott. – �, persze… ezek a k�nsavas �s glicerines palackok bizony�ra t�ved�sb�l maradtak itt… az �n hib�m. – Azonnal �sszekapkodta a palackokat, �s visszafordult Mr. Bradleyhez. – Hm, be kell valljam, m�g sosem tal�lkoztam olyan gondnokkal, aki �rtett volna a b�jitalokhoz... – jegyezte meg csod�lattal.

- �, �n nem igaz�n �rtek a b�jitalokhoz, Mr. Piton – felelte Bert. – Hogyan is �rthetn�k? Mugli vagyok.

- Akkor honnan tudta…?

- Miel�tt ide j�ttem dolgozni, egy mugli iskol�ban tan�tottam… k�mi�t – felelt Bert, �s kis�t�lt a v�dr�vel.

- M�g egy mugli gondnok? – r�ncolta a szem�ld�k�t Norbert, amint a di�kok ki�z�nl�ttek a pinc�b�l. – Nem �rtem Dumbledore-t. Mi�rt ragaszkodik hozz�, hogy m�giamentes embereket alkalmazzon?

- Nemt’om… - vont v�llat Daniel. Nagyon meglepte, hogy olyasvalaki, mint Piton, elismerje, hogy t�ved�sb�l vesz�lyes anyagokat hagyott el�l a tanterm�ben, r�ad�sul egy egyszer� gondnok el�tt ismerje el! – De l�ttad, Piton hogy b�mult arra a pasira?

- Nem, hogyan?

- Nem igaz�n tudom le�rni… tisztelettel, azt hiszem.

- …�s tudjuk, milyen neh�z el�rni, hogy Piton tiszteljen valakit – fejezte be bar�tja.

- Pontosan – b�lintott Dan. – Mi is lesz a k�vetkez� �r�nk?

- B�b�jtan. Az ap�ddal.

- �.

- Nem l�tszol t�l boldognak t�le – jegyezte meg Norbert.

- Persze, hogy nem. Az ap�m. Nagyszer� b�b�jtanb�l, de… nem �r�l�k neki, hogy � a tan�rom. A t�bbi di�k azt mondhatja, hogy kiv�telez velem, vagy valami. Apa ugyan nem az a t�pus, de… m�gis… olyan ciki.

- Azt hiszem, meg�rtelek. Att�l f�lsz, hogy apuka kicsi fia leszel a b�b�jtan �r�n.

- Olyasmi – b�lintott Daniel. �s att�l is f�lek, hogy b�na leszek b�b�jtanb�l - tette hozz� gondolatban.

Potter professzor �lete els� tan�r�ja rendben ment, a harmadikos hugrabugosok meglehet�sen tehets�gesek voltak b�b�jtanb�l. Harry nagy meglepet�s�re unoka�ccse, David Dursley bizonyult a legjobbnak. K�l�nben nem kellett volna meglep�dnie ezen, hiszen hallotta Dudleyt�l, hogy a gyerek m�r kilenc h�napos kor�ban r�ptette a tort�t.

Mindazon�ltal Potter professzor kicsit agg�dott m�sodik �r�ja miatt az els�s griffend�lesekkel �s mardek�rosokkal. Nem igaz�n �r�lt neki, hogy egyszerre k�t oszt�lyt tan�tson, de Hermione �s McGalagony heteket t�lt�tt az �rarend elk�sz�t�s�vel, �gy Harry nem l�tta �rtelm�t vitatkozni Minerv�val az oszt�ly-beoszt�sokr�l.

- El�sz�r is, Isten hozott az els� b�b�jtan �r�tokon! – �dv�z�lte Harry a griffend�leseket �s mardek�rosokat. – Akik nem ismern�nek, Potter professzor vagyok.

N�melyek kuncogni kezdtek: ki ne ismern� Harry Pottert?

Miut�n Harry felolvasta a n�vsort �s igyekezett megjegyezni a di�kokat n�v szerint, elkezdte a tan�t�st.

- Nos, ma az alapokkal kezdj�k. Csak a p�lc�tokra lesz sz�ks�g. Gondolom, valamennyien eregettetek m�r szikr�kat a p�lc�tokb�l, amikor megvett�tek Ollivandern�l. Szeretn�m, ha �jra megpr�b�ln�tok. Teh�t szikraes�t k�rek.

- Ez �tkozottul k�nny�! – h�zta el a sz�j�t Norbert.

- Nem v�rhatod, hogy a vid�t� b�b�jt tan�tsa az els� �r�n! – vetette oda rosszall� arccal Gilda Lockhart.

- Ki k�rdezett t�ged? – csattant fel az ifj� Malfoy, �s megsuhintotta a p�lc�j�t, amely ez�st �s z�ld szikr�kat l�tt ki.

Daniel is megp�ccintette a p�lc�j�t, �s neki siker�lt n�h�ny v�r�ses-arany sz�n�t kibocs�tani. Az �sszes gyereknek siker�lt szikr�kat l�vellni, legink�bb v�r�s, s�rga �s z�ld sz�n�eket.

- J�l van, l�tom, mindenkinek siker�lt – mosolygott a gyerekekre Potter professzor. – De tudj�tok, az is fontos, milyen szikr�kat �ll�tunk el�. P�ld�ul, ha vesz�lyben vagyunk, piros szikr�kat k�ld�nk fel… Meg kell tanulnotok bizonyos sz�n� �s m�ret� szikr�kat produk�lni. Most azt k�rem t�letek, hogy cikesz nagys�g� k�k szikr�kat var�zsoljatok. �gy. – Megsuhintotta a p�lc�j�t, �s az azonnal kir�lyk�k, di� nagys�g� szikr�kb�l �ll� es�t bocs�tott ki. – Rajta, pr�b�lj�tok meg.

N�melyik di�knak siker�lt a feladat, m�soknak azonban gondot okozott a szikr�ik sz�ne vagy m�rete.

- Potter professzor? – Nigel Bailey, az �stolvaszt� fi� a b�jital�r�r�l, feltette a kez�t. – Van olyan var�zsige, amely seg�t a k�v�nt sz�n� �s m�ret� szikr�kat el��ll�tani?

- Nincs, Mr. Bailey – r�zta fej�t Harry. – Ez olyan alapszint� dolog, hogy a var�zsl�k nem f�radtak azzal, hogy var�zsig�t tal�ljanak ki r�. Ez olyasmi, amit �szt�n�sen csin�lunk. Pr�b�lj koncentr�lni. Hunyd le a szemed, ha kell, �s k�pzelj magad el� di� nagys�g� k�k szikr�kat.

- Rendben – b�lintott kiss� bizonytalanul Nigel. Daniel figyelmesen n�zte a griffend�les fi�t, ugyanis rem�lte, hogy megtanulja t�le, hogyan kell „koncentr�lva” elv�gezni a b�b�jt. � is ugyanazzal a probl�m�val k�zd�tt, mint Nigel: szikr�i nem lettek k�kek, r�ad�sul bors� nagys�g�ak maradtak.

Egy perc �sszpontos�t�s ut�n Nigel Bailey sikerrel j�rt, �s diadalmasan r�mosolygott Potter professzorra.

Daniel igyekezett Nigel taktik�j�t ut�nozni: lehunyta szem�t, �s elk�pzelte a k�v�nt sz�n� �s m�ret� szikr�kat, azt�n megp�ccintette p�lc�j�t, �s kinyitotta a szem�t.

V�r�sek. M�g mindig v�r�sek, �s kicsik.

Megad�an fels�hajtott. – Sosem fog siker�lni – motyogta, �s irigyen figyelte, amint Lancelot Weasley pomp�s k�k szikr�k �z�n�vel �rasztja el a tantermet. Kevinnek, Valentine-nek �s Viviane-nek szint�n nem volt probl�m�ja a feladattal. Az �sszes mardek�rosnak is siker�lt.

- B�na vagyok – s�hajtotta Dan.

- Nem vagy – mondta Gilda.

- De igen! – v�gott vissza Dan.

- �, a kicsi Danny vinnyogni kezd! Mi�rt nem szaladsz apucihoz? – somolygott Donald Rookwood a szomsz�dos asztalt�l.

- Fogd be, ha nem akarod, hogy pof�n verjelek! – mordult r� Norbert a m�sik mardek�ros fi�ra. – Daniel csak egy kicsit… indiszpon�lt, de meg tudja csin�lni. Igaz, Dan? – Ellentmond�st nem t�r� pillant�st vetett bar�tj�ra.

- Aha – b�lintott Daniel, a koncentr�l�st�l r�ncos homlokkal, �s v�g�l kibocs�tott n�h�ny hatalmas k�k szikr�t, melyek v�letlen�l felgy�jtott�k Gilda Lockhart tal�rj�t.

- Seg�ts�g! – sik�tott a l�ny.

Potter professzor azonnal t�zolt� b�b�jt sz�rt a l�ny ruh�j�ra.

- Ki tette ezt? – k�rdezte �sszevont szem�ld�kkel a tan�r �r.

- �n, apa. – Dan a szok�sos m�ret�n�l is kisebbre zsugorodott. – �gy �rtem, Potter professzor.

- Baleset volt, tan�r �r – v�dte a bar�tj�t Norbert. Harry most el�sz�r vette szem�gyre alaposabban a Malfoy fi�t. � volt az, akinek seg�tett felsz�llni a vonatra a King’s Crosson, an�lk�l, hogy k�sz�netet kapott volna �rte. Ez a fi� b�multa annyira a sebhely�t.

Harry �sszevonta a szem�ld�k�t. Ez a fi� nem is t�nt Malfoynak. Egyed�l a szeme volt �sszet�veszthetetlen�l Malfoy-szer�: hidegsz�rke, �pp olyan, mint Lucius�. M�sr�szt, Harry hallotta, hogy Malfoy�knak v�mp�r �sei is voltak, nem csoda h�t, hogy a fi�nak ilyen s�t�t a haja. Arca pont olyan s�padt volt, mint a csal�d t�bbi tagj��. Egy fi� v�mp�r �s�kkel… �s ez a fi� l�that�an a fia bar�tja lett. Harry megborzongott.

- J�l van, Lockhart kisasszony? – fordult v�g�l Gild�hoz.

- Igen, uram – b�lintott a l�ny.

Amikor az oszt�ly az els� var�zsig�t (Lumos) kezdte gyakorolni, Daniel zavartan k�zelebb hajolt Gild�hoz. – Sajn�lom. Nem akartalak felgy�jtani.

- Semmi baj – vont v�llat a kisl�ny. – Tegnap v�letlen�l meg�t�ttelek a vonaton. Most te gy�jtott�l fel. Kvittek vagyunk.

Eb�did� volt, de Daniel nem volt �hes. Eg�sz nap nem evett semmit, de m�gis �gy �rezte, nem b�rna legy�rni egyetlen falatot sem - b�b�jtan ut�n pedig m�g ink�bb az volt az �rz�se.

Elrontotta. Olyan egyszer� dolgot sem volt k�pes v�grehajtani, mint a megfelel� szikr�k el�var�zsl�sa.

Egy�tt�rz�sb�l Norbert sem eb�delt.

Harry a tan�ri asztalt�l j�l l�tta, hogy fia hi�nyzik a Mardek�r asztal�t�l, �s sejtette, hogy mi�rt.

- Minden rendben, Harry? – k�rdezte Hermione.

- Nem igaz�n, Herm – r�zta a fej�t a fiatal var�zsl�.

- Nem ment j�l az els� k�t �r�d? – k�rdezte a boszork�ny agg�dva.

- Azokkal nem volt baj – vont v�llat Harry. – David Dursley nagyon tehets�gesnek bizonyult. Nem is gondoltam, hogy ilyen �gyes.

- Akkor mi�rt vagy ilyen szomor�?

- Daniel – s�hajtotta az ifj� apa.

- Mi t�rt�nt vele? – r�ncolta a szem�ld�k�t Hermione. – M�rmint azon k�v�l, hogy a Mardek�rba ker�lt �s borzalmas b�jitaltan �r�ja volt…?

- A legegyszer�bb b�b�jt sem tudja rendesen v�grehajtani, Hermione. – Harry letette a kanal�t, ugyanis elvesztette az �tv�gy�t. – El�sz�r egy�ltal�n nem tudott k�k szikr�kat produk�lni, �s mikor v�gre siker�lt neki, felgy�jtotta a Lockhart l�ny tal�rj�t. Nem is ez a f� baj, �gy �rtem, nem minden var�zsl� olyan nagyon tehets�ges, de… a l�nyeg az, hogy le van t�rve miatta. L�ttam a szem�ben a f�jdalmat, Herm. Val�sz�n�leg a mosd�ban �ld�g�l mag�ba roskadva.

- Nem hiszem – r�zta a fej�t amaz. – Nem az a t�pus, aki let�rik. T�ls�gosan hasonl�t r�d, Harry. Er�s fi�. Sok mindent elvisel. Most biztosan el van keseredve, de majd er�t vesz mag�n. – B�ztat�an megszor�totta a f�rfi kez�t. – B�zz benne.

Harry f�lszegen b�lintott, �jra a ragulevesre ford�tva figyelm�t. – Ah, jut eszembe, honnan tudod, hogy Dannek borzalmas b�jitaltan �r�ja volt?

- Viv �s Val mondta, hogy Piton nem kedveli Dant, az biztos. De az �n gyerekeimet �s Kevint se szereti. Csak a szok�sos Piton-f�le viselked�s.

Harry sz�ja mosolyra h�z�dott, azt�n egyb�l elkomorodott, amint Aberforthre �s Minerv�ra n�zett. A p�r mindk�t tagja olyan volt, mint aki kar�t nyelt. �, szeg�ny �rd�g, gondolta Harry, �s sz�ve sz�nalommal telt meg Aberforth ir�nt. Biztos megint �sszeveszett McGalagonnyal. De t�nyleg megmondhatta volna neki, hogy m�r volt egy feles�ge.

- Az eb�dnek m�r v�ge, �s �n majd’ �hes halok! – nyafogott Norbert, mik�zben � �s Daniel lefel� s�t�ltak a folyos�n. Dan rem�lte, hogy a s�t�t�l jobb kedvre der�l, de eddig sajnos nem javult a hangulata.

- Nem k�rtelek, hogy gyere velem s�t�lni. Menj, �s eb�delj meg. �n nem vagyok �hes – felelte Dan.

- Nem hagylak egyed�l ebben az �llapotban. M�g esetleg… - Norbert hangja elhalt.

- Esetleg mit? �ngyilkoss�got k�vetek el? – Daniel hangja hideg �s g�nyos volt.

- Az �g szerelm�re, Dan! – Norbert megragadta a karj�t. – Ne is mondj ilyet!

- Ne izgulj, nem akarok k�rt tenni magamban… pl�ne, hogy nem is tudn�k. K�ptelen lenn�k olyan b�b�jt alkalmazni, amivel �rthatn�k magamnak, amellett az any�m bele is halna, ha ilyet tenn�k. T�ls�gosan szeretem ahhoz, hogy f�jdalmat okozzak neki.

- �s mi a helyzet az ap�ddal? Nem halna bele � is?

- Val�sz�n�leg – hajtotta le a fej�t Daniel. – Ha meggondolom, mennyi mindent tett m�r eddig is �rtem…

- Mit tett �rted? …m�rmint azon k�v�l, hogy � nemzett? – k�rdezte Norbert, �s l�tszott, hogy mulat valamin.

Az ifjabb Potter m�lyet s�hajtott. – Nos… azt hiszem, elmondhatom neked.

- Mit?

- Kviblinek sz�lettem.

- Asszem ap�m eml�tett valami ilyesmit… de azt�n � maga is k�telkedni kezdett benne, amikor hallotta, hogy v�g�l is van benned m�gia. Pontosan mi az igazs�g?

- Az igazs�g az, hogy kviblinek sz�lettem – s�hajtotta Daniel. – Azt�n apa kifogott egy m�gikus aranyhalat a Durmstrang tav�b�l… egy olyan k�v�ns�gteljes�t� aranyhalat. Apa k�v�ns�ga az volt, hogy minden lesz�rmazottj�nak legyen var�zsereje. Sz�val �gy kaptam var�zser�t. De eredetileg nem volt. Ez�rt voltam olyan b�na ma b�b�jtanon. Biztos vagyok benne, hogy el fogom sz�rni �tv�ltoztat�stanon �s s�t�t var�zslatok kiv�d�s�n is… egyszer�en nincs bennem el�g m�gia.

- A��, ez g�z – r�zta a fej�t Norbert. – A var�zser�d nem igaz�n a ti�d… csak aj�nd�kba kaptad? Ez el�g bosszant� lehet!

- Az is. El se tudod k�pzelni, mennyire – mondta keser�en az ifj� Potter. – Az unokatestv�reim mindig jobbak n�lam. M�g a mugli sz�rmaz�s� m�sod-unokatestv�rem, David is. Ok�… most m�r tudod. Meg�rtem, ha t�bb� nem akarsz a bar�tom lenni…

- Tudod, hogy t�k h�lye vagy? – sz�lt r� az ifjabb Malfoy.

- Nos, a n�v�rem, Lily is mindig ezt mondja… - vont v�llat Dan.

Norbert a szem�t forgatta. – �gy �rtem, h�lye vagy, ha azt gondolod, hogy nem akarok a bar�tod lenni. Nem �rdekel, ha kev�sb� j� var�zsl� vagy… �s tudod, mit? Seg�tek neked mindenben, ami nem megy t�l j�l neked. Minden rendben lesz, v�g�l is azok a szikr�k is siker�ltek…

- Ja, de felgy�jtottam Gild�t.

Norbert legyintett. – Az nem sz�m�t. Meg�rdemelte… l�k�tt, �nel�g�lt ty�k. M�g mindig f�j n�h�ny helyen, ahol meg�t�tt. �r�l�k, hogy felgy�jtottad – tette hozz� kacsintva.

Danielnek musz�j volt vigyorognia. – T�nyleg seg�tesz nekem? Gyakorolsz velem?

- H�t persze. Bar�tok vagyunk, nem?

Az ifj� Potter b�lintott. - Bar�tok vagyunk. B�r m�g mindig nem tudom elhinni, hogy a legjobb bar�tom egy Malfoy.

- Azt lefogadom – somolygott Norbert. – Ok�, most, hogy leesett a k� a sz�vedr�l, visszamehetn�nk eb�delni v�gre?

- Nos… mehetn�nk… - mondta Daniel, azt�n hirtelen meg�llt egy ajt� el�tt, �s arc�ra ki�lt a meglepet�s.

- Mi t�rt�nt? A Nagyterem a m�sik ir�nyban van – eml�keztette bar�tja, de Dan nem figyelt r�, csak lenyomta az ajt� kilincs�t. Nem ny�lt ki. – Mi�rt akarsz bemenni oda?

- Nem is vettem �szre, hogy ilyen messzire elj�tt�nk a nagyteremt�l – mondta Dan. – Csak most j�ttem r�, melyik szoba ez… vagyis, hogy melyik lehet...

- �s? Mif�le szoba ez?

- A sz�leim egykori szob�ja.

- Mi?

- Anya �s apa itt laktak, amikor hetedikesek voltak.

- Micsoda? – Norbert hitetlenkedve n�zett. – Egy�tt laktak, amikor di�kok voltak? Dumbledore megengedte nekik?

- Persze, hiszen h�zasok voltak. Legal�bbis azt hiszem, ez az a szoba… csak nem tudom kinyitni az ajt�t.

Norbert v�llat vont – Alohomora!

Az ajt� kiny�lt, �s felt�rta a nefelejcsk�kre tap�t�zott szob�t, melynek k�zep�n egy kis emelv�nyen egy antik k�nyv fek�dt.

- H�ha, a roxforti nyilv�ntart� k�nyv! – f�ttyentett Norbert csod�lattal.

- Akkor ez t�nyleg az � szob�juk – b�lintott Dan. - Any�nak �s ap�nak meg kellett osztania a szob�t a k�nyvvel. Az �gyuk biztosan ott �llt – mutatott a sarokba.

- M�g tal�n te is itt fogant�l ebben a szob�ban? – tette hozz� komisz mosollyal a bar�tja.

- Nem hinn�m – r�zta fej�t az ifj� Potter. – H�napokkal a sz�leim esk�v�je el�tt fogantam, �k pedig csak a h�zass�gk�t�s�k ut�n k�lt�ztek ide.

- Aha. Sz�val a n�v�red Lily �s te m�g azel�tt j�ttetek, miel�tt a sz�leitek a h�zass�g szent k�tel�k�ben egyes�ltek volna?

Daniel kiss� elpirult. – Ja. Apa �s anya egy kicsit… meggondolatlanok voltak, azt hiszem.

- Nem csak kicsit. – Norbert Devilsmoore Malfoy k�r�ln�zett a szob�ban. – Hm… mi ez? – odal�pett egy b�borsz�n� drap�ri�val bor�tott lapos t�rgyhoz, melyet vastag porr�teg fedett. Megh�zta a takar�t, amely a f�ldre hullva egy t�kr�t fedett fel.

Hatalmas t�k�r volt, faragott aranykerettel. A tetej�re �vben egy feliratot v�stek.

Edevis amen ahze erkyt docr amen.

- �ri�si! Ez Edevis t�kre! – mondta Dan csod�lattal. – Az�ta akartam megn�zni, mi�ta apa mes�lt r�la!

- Edevis?

- Sz�ved� – vont v�llat Dan. – Visszafel� kell olvasni.

Norbert kezdte kibet�zni a sz�veget. – Nem arcod t�kre ez, hanem a sz�ved�. H�t ez meg mit jelent?

- Egyszer�: �llj el�, �s megmutatja a sz�ved legh�bb k�v�ns�g�t. Csak neked mutatja meg, �gyhogy titokban tarthatod.

Norbert a t�k�r el� l�pett, �s belen�zett. Szeme egy pillanatra megvillant a meglepet�st�l, vagy ijedts�gt�l? Daniel nem tudta. Tal�n egyik sem. Norbert k�l�nben sem l�tszott meglepettnek: mintha m�r r�g tudta volna, mi a sz�v�nek legh�bb v�gya.

- Mit l�tsz? – k�rdezte Dan.

Az ifj� Malfoy megr�zk�dott, azt�n szembefordult �j bar�tj�val. – �… csak magamat… a sz�leimmel �s a b�ty�mmal Drac�val. Mint egy boldog csal�dot.

Dan meg�rt�en b�lintott. Biztosra vette, hogy Norbertet nem szeretik el�gg� a sz�lei, �s hallotta, hogy Draco kimondottan megveti az �ccs�t. Nem csoda, hogy Norbert a legjobban egy szeret� �s t�r�d� csal�dot szeretne.

- Te j�ssz.

Daniel a t�k�r el� l�pett, �s sz�ja g�nyos mosolyra h�z�dott. – Tudtam.

- Mit? Mit mutat neked?

- Magamat, mint nagyszer� var�zsl�t… mint griffend�lest… id�sebb vagyok, �s �gy n�zek ki, mint… apa.

- � a p�ldak�ped, ugye?

- H�t persze. Olyan akarok lenni, mint �. Nem akarok olyan h�res lenni, de szeretn�k olyan b�tor �s tehets�ges lenni… de sosem leszek az.

- Pesszimista – r�zta fej�t Norbert. – De t�nyleg. Rendben leszel. �s ha nem, majd �n tan�talak, ahogy meg�g�rtem.

Daniel er�ltetetten elmosolyodott. – Meg kell mondanom Kevinnek, hogy nem minden mardek�ros gonosz. Igaz�n. M�g soha nem volt ilyen j� bar�tom.

Mikor elfordult, hogy megvizsg�ljon egy lez�rt szekr�nyk�t, nem l�thatta Norbert sz�nakoz� ajakbiggyeszt�s�t.

- Ez is z�rva van – jegyezte meg Dan.

- Akkor pr�b�ld meg kinyitni – javasolta a bar�tja. – Els� lecke: Alohomora. Rajta!

Az ifj� Potter b�lintott, p�lc�j�t a z�rra szegezve. - Alohomora!

Az ajt� meg sem mozdult.

L�tv�n Dan csal�dotts�g�t, Norbert legyintett. – Csak az�rt nem megy, mert a hangs�ly a „mo”-n van, nem az „al”-on. Pr�b�ld �jra.

- Alohomora!

A szekr�nyke ajtaja felpattant, felfedve a benne rejl� sz�mos apr� t�rgyat.

- �gy t�nik, itt tartj�k azokat a dolgokat, melyeket a di�kok elvesztettek.

- Vagy tal�n a vesz�lyesebb var�zst�rgyakat tartj�k itt! – sz�lt Dan izgatottan. El volt ragadtatva, hogy siker�lt kinyitnia az ajt�t.

- Nos, akkor l�ssuk. – Norbert el�h�zott egy furcsa form�j� t�rgyat. – Csak egy gyanuszk�p. Egy�ltal�n nem vesz�lyes.

- Mi van, ha megbabon�zt�k?

Norbert v�llat vont, �s visszatette a gyanuszk�pot a szekr�nybe. – Ez meg mi?

- Fogas frizbi? Ajaj, vigy�zz, m�g leharapja az ujjad! – a frizbi t�nyleg mocorogni kezdett �s a fog�t csattogtatta, �gyhogy Norbert olyan gyorsan dobta vissza a szekr�nyk�be, ahogy csak tudta.

Daniel k�zben el�h�zott egy �rtatlannak l�tsz� pergamendarabot, �s �rdekl�dve tanulm�nyozni kezdte.

- Tedd vissza, semmi �rdekes nincs rajta, �res – mondta csal�dottan Norbert.

- Tal�n l�thatatlan tint�val �rt�k, vagy att�l fedi fel mag�t, ha r��runk valamit… nemt’om, de egy pr�b�t meg�r.

Dan az asztalra tette a pergament, �s a t�sk�j�b�l el�h�zott egy penn�t meg egy �veg tint�t. Belem�rtotta a penn�t a tint�ba, �s �rni akart valamit. A penna hegye majdnem hozz��rt a pergamenhez, amikor szavak t�ntek fel rajta.

- TESZED LE R�GT�N!

Dan eldobta a penn�j�t meglepet�s�ben.

- Mi�rt? – k�rdezte.

- Mert t�nkreteszel mindent, amit alkottunk, ha �sszetint�zod ezt a pergament!

- Mi�rt, mit alkottatok? – k�rdezte Norbert vontatott hangon.

- Hogy mit alkottunk? – t�n�d�tt a pergamen. – V�g�l is megmutathatjuk neked… csak mondd ki a var�zssz�t.

- A var�zssz�t? – a k�t fi� zavarodott pillant�st v�ltott.

- ��… mutatkozz meg! – pr�b�lkozott Norbert.

- T�rd fel var�zsodat! – tette hozz� Dan.

- Szez�m t�rulj?

- Vizualicus!

- Csin�lj m�r valamit, te nyavaly�s…

- Csss… nyugodj meg, Norb – csit�totta felingerelt bar�tj�t Dan. – Ez az ostoba kis holmi nem akar mutatni nek�nk semmit. Hagyjuk itt… vagy usz�tsuk r� a fogas frizbit, �s n�zz�k, hogyan szaggatja darabokra a pergament? – tette hozz� csintalan vigyorral.

Norbert szeme felragyogott a gy�ny�r�s�gt�l. – Nem gondoltam volna, hogy egy Potter ilyen is lehet… azt hittem, ti Potterek mind szentek vagytok, de kellemesen csal�dtam.

Dan megr�zta a fej�t. – Az egyetlen szent k�zt�nk, Potter gyerekek k�zt a n�v�rem, Lily. A h�rmas-ikrek mindegyike egy kis sz�rnyeteg, �s m�g a legkisebb h�gom, Lea is k�pes az �r�letbe kergetni a sz�leimet… �n a magam r�sz�r�l messze vagyok a szentt�l. Lily gyakran mondja, hogy r�mes vagyok. Sz�val nyugodt sz�vvel �ll�thatom, esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok.

Norbert r�vigyorgott, azt�n hirtelen leveg��rt kapott. – N�zd! – mutatott a pergamenre.

A B�b�jos Bajkever�k Kell�kt�ra
b�szk�n prezent�lja
Holds�p, Tapmancs,
F�regfark �s �gas urak m�v�t:
A TEKERG�K T�RK�PE

- A Tekerg�k T�rk�pe? – Daniel szeme elkerekedett a meglepet�st�l. – Ezt nem hiszem el! Azt hittem r�ges-r�g elt�nt vagy megsemmis�lt!

- Mi�rt? Mit�l olyan nagy sz�m ez? – A bar�tja t�zetesen megvizsg�lta a n�gy n�vvel ell�tott pergament.

- Mit�l olyan nagy sz�m? – mordult fel Dan. – Ez a legkir�lyabb dolog a vil�gon! Ap�� volt egy �vig, azt�n az ifjabb Barty Kupor, R�mszem Mordonnak �lc�zva mag�t megszerezte t�le. Soha t�bbet nem kapta vissza. Nagyon sajn�lta, mert ez a kis gy�ngyszem – b�k�tt a p�lc�j�val a pergamenre -, sok cs�nytev�sben seg�tett neki.

- Hogyan seg�tett neki? – csod�lkozott Norbert.

Mintegy v�laszk�nt a pergamenen a n�gy n�v helyett vonalak jelentek meg, att�l a pontt�l kiindulva, ahol Dan p�lc�j�nak hegye a t�rk�phez �rt. A vonalak a roxforti kast�ly bonyolult t�rk�p�be rendez�dtek.

- H� de kem�ny! – ki�ltott fel Norbert, l�tv�n k�t feliratozott p�tty�t a „b�bor szoba” felirat� helyis�gben. A k�t p�tty felirata piriny� bet�kkel „Daniel Potter” �s „Norbert D. Malfoy” volt.

De ajjaj, egy harmadik p�tty k�zeledett, m�ghozz� egy „Harry Potter” felirat� p�tty.

- Oh�… az ap�d – suttogta az ifj� Malfoy.

- M�g nem fordult be a sarkon – jegyezte meg Dan. – M�g van id�nk megl�gni. Gyer�nk.

A k�t fi� kifutott a „b�bor szob�b�l” (mely val�ban b�bor sz�n� volt egykor, miel�tt m�g nefelejcsk�kre festett�k volna, ez�rt a t�rk�p is a r�gi nev�n mutatta).

Dan nem eml�kezett, hogy valaha �let�ben ilyen gyorsan futott volna. � �s Norbert �pp el�rt�k a l�pcs�t, amikor Harry befordult a folyos�ra.

- A francba, nyitva hagytuk az ajt�t! – k�romkodott Norbert, amint lesiettek a l�pcs�n a Mardek�r klubhelyis�g�be.

- Na �s? Apa nem tudja, ki volt ott – vont v�llat Dan. – Biztons�gban vagyunk… �s ez a kis sz�ps�g is – szor�totta mag�hoz a t�rk�pet, mintha az a vil�g leg�rt�kesebb kincse volna.

- Hogyhogy ap�d nem tal�lta meg a t�rk�pet, am�g abban a szob�ban lakott?

- Az a szekr�nyke az elkobzott var�zst�rgyakkal biztos csak akkor ker�lt a szob�ba, miut�n a sz�leim elv�gezt�k az iskol�t. Val�sz�n�leg az eg�sz szob�t t�bbsz�r �trendezt�k. �gy �rtem, p�ld�ul kivitt�k az �gyat…

Norbert b�lintott, amint oda�rtek a bej�ratot rejt� k�falhoz. – Veneum velox!

A klubhelyis�gben egy �rva lelket sem tal�ltak, az id�j�r�s ugyanis t�l kellemes volt, �s senkinek sem volt kedve bent kuksolni.

A fi�k ledobt�k magukat a z�ld k�rpitozott sz�kekre a pattog� t�z el�. M�g odakint melegen s�t�tt a nap, a f�ldalatti helyis�gben h�v�s volt, ez�rt �lland�an �gett a t�z.

Dan letette a pergament a kisasztalra, �s megn�zte, hogy vajon t�nyleg csak � �s az ifjabb Malfoy vannak-e a k�zelben. Val�ban egyed�l voltak.

- Apa sokat mes�lt arr�l az id�r�l, amikor a t�rk�pet haszn�lta – mondta – Azt hiszem, soha nem bocs�totta meg annak az alaknak, hogy elvette t�le.

- Ha ez eny�m lett volna, �n sem bocs�tottam volna meg annak a Kupornak. – �rtett egyet Norbert. – Jut eszembe, kik ezek: Holds�p, Nagymancs �s… ��, elfelejtettem…?

Daniel nevet�sbe t�rt ki. – Tapmancs a neve, �s egy�bk�nt Sirius Blacknek h�vj�k. Holds�p nem m�s, mint a j� �reg Lupin professzor, ami pedig �gast illeti… � volt a nagyap�m.

- James Potter?

- Aha.

- H�ha. �s mi van ezzel a F�regfarkkal? Asszem m�r hallottam r�la valahol.

- Biztosan hallott�l r�la… hal�lfal� volt, mint az ap�d. Nem s�rt�snek sz�ntam, de…

Norbert nevetve legyintett. – Nem s�rt�dtem meg. T�k�letesen tiszt�ban vagyok vele, mi volt az ap�m. Mint mindenki m�s is. Tudod… n�ha azon t�n�d�m, hogy lehet szabadl�bon, ahelyett, hogy az Azkabanban �lne.

Az ifj� Potter v�llat vont – Tal�n sok p�nzt adom�nyozott a var�zsl� �rv�k jav�ra, �s az a tet� miniszter futni hagyta cser�be.

Norbert kuncogott. – T�k�letesen igazad van. Caramel minden id�k legnagyobb tet�je. Egyszer�en nem �rtem, mi�rt v�lasztj�k mindig �jra.

- Az emberek hajlamosak azt v�lasztani, ami a legrosszabb nekik – mondta Dan komolyan. – Vegy�k p�ld�ul ezt a F�regfarkot. � is a legrosszabbat v�lasztotta: Voldemortot k�vette. Legal�bb a v�g�n j�v�tette.

- Hogyan?

- Fel�ldozta mag�t az ap�m�rt.

Norbert �sszer�ncolta a szem�ld�k�t. – F�regfark? Azt gondoltam volna, hogy ahhoz t�l gy�va.

- Gy�va volt, de a v�g�n megv�ltozott. – Daniel bizonytalanul n�zett bar�tja szem�be. – Honnan tudod, milyen volt F�regfark?

- Ap�mt�l hallottam r�la – vont v�llat az ifj� Malfoy, figyelm�t visszaford�tva a t�rk�pre. – Tr�kk�s kis holmi, az biztos. N�lk�le ap�d elkapott volna, �s a Mardek�r szeg�nyebb lenne �tven ponttal.

- Nos, az�rt nem lenne olyan sz�rny�, nem? – nevetett Dan. – A Griffend�l m�nusz t�z ponttal kezdte az �vet, mert McGalagony nem t�rte, hogy Kevin meg�sse Lancelotot.

A k�t fi� besz�lget�ssel �s nevetg�l�ssel t�lt�tte a d�lut�nt �s Daniel nagy meglepet�s�re m�r nem �rezte mag�t annyira elkeseredettnek, ami�rt mardek�ros lett.

Mire a vacsora ideje el�rkezett, Dan rosszkedve majdnem teljesen elm�lt.

Mivel eg�sz nap �hezett, Daniel annyit evett a h�sos has�b�l vacsor�ra, hogy megf�jdult a gyomra. A h�l�teremben l�v� t�bbi fi� m�r m�lyen aludt, amikor � m�g mindig nem tudta lehunyni a szem�t. Csak dob�lta mag�t �r�kon kereszt�l.

�jf�lt�jban kezdte mag�t annyira rosszul �rezni, hogy elhat�rozta, lemegy Madame Pomfreyhez, �s k�r valami em�szt�s-seg�t�t. Megesk�d�tt mag�ban, hogy soha t�bb� nem eszik ennyit lefekv�s el�tt.

Felkelt baldachinos �gy�b�l, felvette a szem�veg�t �s a papucs�t. Amint megfogta a Tekerg�k T�rk�p�t, Abu f�l�bredt.

- Cssss! – Dan a sz�j�ra szor�totta az ujj�t, felkapta a p�lc�j�t meg a t�rk�pet, �s l�bujjhegyen kiosont a szob�b�l.

R�vid l�pcs�m�sz�s ut�n kezdte mag�t jobban �rezni. Tal�n csak egy kis mozg�sra volt sz�ks�ge, �s m�r nem is kell az iskolai n�v�rhez mennie.

�pp azon volt, hogy visszafordul a h�l�term�be, amikor hirtelen �tlete t�madt: mi lenne, ha megint visszamenne a t�k�rh�z?

K�l�nben is, csak p�r m�terre volt a „b�bor szob�t�l”…

Vetett a t�rk�pre egy pillant�st, hogy ellen�rizze, nincs-e valaki a k�zelben, �s a z�rt ajt�hoz l�pett.
- Alohomora! – suttogta, ez�ttal a megfelel� sz�tagot hangs�lyozva.

Az ajt� kiny�lt.

Dan az asztalra tette a t�rk�pet, �s odaszaladt a t�k�rh�z, melyet most nem bor�tott b�borsz�n� lepel.
Belen�zett, �s f�lig meglepett, f�lig csal�dott volt. T�k�rk�pe nagyon Harry Potter-szer� volt, csak�gy, mint p�r �r�val azel�tt, �s tov�bbra is griffend�les oroszl�nnal d�sz�tett tal�rt viselt.

Ez azt jelenti, hogy m�g mindig griffend�les akarok lenni, gondolta keser�en. Mindegy, milyen j� bar�tja Norbert, m�gis arra v�gyik, hogy az unokatestv�reivel legyen.

Egy pillanatig elk�pzelte, milyen lenne griffend�lesnek lenni: nemcsak egy bar�tja lenne, hanem t�bb. Nem lenne zavarban, ami�rt a legegyszer�bb b�b�jt sem tudja v�grehajtani rendesen, a Griffend�lben ugyanis megengedett, hogy kicsit �gyetlen legyen az ember, m�g a Mardek�rban ez megbocs�thatatlan b�n… Ha griffend�les lenne, nem b�nn�, ha a mardek�rosok kinevetn�k, mert cser�be ut�lhatn� �ket.

�sszer�ncolta a szem�ld�k�t. T�nyleg tudn� ut�lni Norbertet?

Val�sz�n�leg nem.

Megmagyar�zhatatlan m�don sosem tal�lta ellenszenvesnek az ifj� Malfoyt. Nem tudta volna pontosan meghat�rozni, de mintha valami k�tel�ket �rzett volna kett�j�k k�z�tt. De fogalma sem volt, mi lehet az.

Nem t�n�dhetett rajta tov�bb, mert valaki megk�sz�r�lte a tork�t a h�ta m�g�tt.

Daniel ereiben megfagyott a v�r. Nagyot nyelt, lassan megfordult, �s szembe tal�lta mag�t… az apj�val.

Harry Potter hanyagul az ajt�f�lf�nak t�maszkodott, �s a karj�n �l� Abut simogatta.

- Nos? – k�rdezte.

- Ah… - Dan csak ennyit tudott mondani. – Mit keres itt Abu?

- K�vetett t�ged – vont v�llat Harry, �s Abu leugrott a kez�b�l. – Tudod, pontot k�ne levonnom a Mardek�rt�l, de tekintve, hogy m�g nincs mib�l levonnom… - H�ta m�g�tt �sszekulcsolt k�zzel k�zelebb l�pett. – Azt hiszem, fur�n n�zne ki, ha a Griffend�l �s a Mardek�r is m�nuszponttal kezden� az �vet, �gy eltekinthet�nk ett�l. Ami a b�ntet�sedet illeti, fiatalember…

- Apa, �gy �rtem… Potter professzor, meg tudom magyar�zni.

- Hagyd a professzor r�szt, n�gyszemk�zt vagyunk – felelte Harry mosolyogva. – Mindazon�ltal, igaz�n szeretn�m hallani, mi�rt nyitottad ki ezt az ajt�t k�tszer is, �s mi�rt nyitottad ki a szekr�nyk�t, loptad el a t�rk�pet, �s j�tt�l vissza most…

Daniel zavartan pislogott. – Honnan tudsz a t�rk�pr�l?

Harry az asztalra mutatott. – El�sz�r is, ott hagytad az asztalon bekapcsolva, ami nagy felel�tlens�g a r�szedr�l.

- Nem tudtam kikapcsolni! – v�gott k�zbe Dan. – Azt sem tudom, hogyan kapcsoltam be, honnan tudn�m kikapcsolni?… ��, sajn�lom. – Lehajtotta a fej�t, amint r�j�tt, milyen udvariatlanul f�lbeszak�totta az apj�t.

- Azt hiszem, v�letlen�l kimondtad: esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok, �s ezzel kapcsoltad be. A kikapcsol�shoz azt kell mondanod, hogy cs�ny letudva! - felelte Harry szigor� arccal. – �s ha megengeded, szeretn�m folytatni. Teh�t az els� nyom a l�that� helyen hever� t�rk�p volt, a m�sodik: mikor eb�did�ben l�ttam, hogy a szoba ajtaja t�rva-nyitva �ll, �szrevettem, hogy a szekr�nyke ajtaja is nyitva van. �s mit tal�ltam a szekr�nyk�ben? Vesz�lyes �s elkobzott dolgokat. Csak�gy, mint Frics szob�j�ban annak idej�n… - �lmodoz� kifejez�s jelent meg Harry arc�n, amint esz�be jutott l�togat�sa a r�gi gondnok szob�j�ban a m�sodik roxforti �ve alatt.

– Nem tudtam, hova tett�k a t�rk�pet, miut�n az �l-Mordon elvette t�lem, de a tan�rok r�sz�r�l �sszer� volt a t�bbi elkobzott holmi k�z� rakni… - folytatta Harry. - Dumbledore tudta, hogy a t�rk�p az eny�m, de nyilv�n azt gondolta, nem lenne helyes visszaadni nekem… �gy t�nt volna, mintha kiv�telezne velem, �s m�g t�bb szab�lyszeg�st engedne meg nekem. Az hiszem, Dumbledore-nak igaza volt, hogy nem adta vissza… Sz�val, amikor l�ttam, hogy a szekr�nyke ajtaja nyitva van, r�j�ttem, hogy aki itt volt, id�ben el tudott t�nni… nyilv�nval� volt, hogy valaki megtal�lta a t�rk�pet. Tudtam, hogy az ajt� z�rva volt, mert a nagyterembe menet l�ttam, �s felt�teleztem, hogy a „tettesek” egy perccel azel�tt hagyt�k el a szob�t, miel�tt �n oda�rtem, pl�ne, mert a l�bdobog�st is hallottam… pont akkor t�nhettetek el szem el�l, amikor oda�rtem, de a l�p�seitek m�g visszahangzottak a folyos�n. Nem t�nhettetek volna el, ha nem tudj�tok, hogy j�n valaki. �s honnan tudhatt�tok? A t�rk�pr�l. – L�tv�n fia d�bbent arc�t, Harrynek nevetnie kellett. – Daniel… egy teljes �vig haszn�ltam ezt a t�rk�pet, �s a seg�ts�g�vel t�bb alkalommal is siker�lt megl�gnom Piton el�l.

- De honnan tudtad, hogy �n voltam itt eb�did�ben?

Harry el�h�zott a tal�rja zseb�b�l egy eleg�ns sastoll penn�t. – Ezt itt felejtetted. Szerencse, hogy �n tal�ltam meg, �s nem mondjuk Piton.

Daniel �tvette a penn�t az apj�t�l, �s el�tkozta saj�t butas�g�t. Meglepet�s�ben ejthette el, amikor a t�rk�p „r�ki�ltott”. A penn�ra, melyet Harryt�l kapott a sz�let�snapj�ra, m�g a nev�t is r�v�st�k.

Zavart pirul�ssal tette zsebre. – K�sz, apa.

Harry b�lintott. – Csak egy tan�cs: legk�zelebb, ha �jjeli s�t�ra indulsz, gondoskodj r�la, hogy a majmod nem menjen ut�nad, mert gyan�s lehet a tan�roknak. F�l szemed mindig tartsd a t�rk�pen, hogy ne �rjenek kellemetlen meglepet�sek.

- Ez azt jelenti, hogy megtarthatom? – ragyogott fel Dan arca.

Harry ajka mosolyra h�z�dott. – Nem hiszem, hogy �n olyan j�l tudn�m haszn�lni, mint te. Tan�rk�nt el kellene koboznom, de egykori tekerg�k�nt csak b�tor�thatlak a haszn�lat�ra. De ha b�rmely tan�r elkap a zsebedben a t�rk�ppel, jegyezd meg, hogy nekem fogalmam sincs, honnan szerezted. �rtetted?

- Term�szetesen – b�lintott buzg�n Dan. – Fogalmad sincs, hogy megtal�ltam a t�rk�pet.

- Rendben. Haszn�ld, de igyekezz ker�lni a bajt.

Dan vigyorgott. – Mivel a te fiad vagyok, k�tlem, hogy el tudom ker�lni a bajt.

- Legal�bb pr�b�ld meg – mondta Harry, most m�r komolyabb arcot v�gva. – Ami a t�kr�t illeti…

- �n… nagy var�zsl�k�nt l�ttam magam… �s griffend�lesk�nt, mint te – b�kte ki Dan. �gy �rezte, el kell mondania valakinek - valakinek, aki nem mardek�ros, mint �… �s ki �rten� meg jobban, mint a saj�t apja?

- Nagy griffend�les var�zsl�k�nt? – visszhangozta Harry.

- Igen… - hajtotta le a fej�t Dan. – De ez mindig �gy marad… csak v�gy, nem a val�s�g.

- Nos, r�szben – felelte Harry, fia mell� l�pve. Most, hogy mindketten a t�k�rbe n�ztek, norm�l k�p�ket l�tt�k. A t�k�r v�g�l is egyszerre csak egy ember v�gyait mutathatja.

- R�szben? – k�rdezte Dan.

- Igen – felelt az apja, kez�t a fi� v�ll�ra t�ve. – Azon nem v�ltoztathatsz, melyik h�zba osztottak, de m�g mindig lehet bel�led nagy var�zsl�.

- Hogyan? – s�hajtotta Dan. – Nem vagyok el�g tehets�ges, �s soha nem is leszek.

- A tehets�g nem minden – r�zta a fej�t Harry. – Sok tehets�ges var�zsl� elvesztegette a k�pess�g�t, �s m�sok, akik nem annyira tehets�gesek, igaz�n j�nak bizonyulnak.

- Nevezz meg egyet – mondta a fi� lemond�an.

- Neville Longbottom, p�ld�ul – felelte Harry. – Jobb p�ld�t nem is tal�lhatsz. Mondhatom, kicsit sem volt tehets�gesebb n�lad, �s n�zd meg, mi lett bel�le! H�res kviddics j�t�kos, �s most professzor.

A fi� r�ncolta a homlok�t. – Asszem ett�l jobban k�ne �reznem magam… de nem megy.

- Nem vigasztal�sk�nt mondtam, fiam – v�laszolt Harry szigor�an. – Az�rt mondtam, hogy eszedbe jusson majd, ha elj�n az ideje. �s hidd el, hogy egyszer el fog j�nni.

Daniel nem igaz�n �rtette a l�nyeget, de b�zott az apj�ban, aki b�lcs �s �sszer� dolgokat mondott neki. De m�gis… egy apa-tan�r, aki seg�ts�get ad fi�nak-di�kj�nak a szab�lyszeg�shez, tekinthet�-e b�lcsnek �s �sszer�nek?

- Apa… - sz�lalt meg v�g�l a fi�. – Mit l�tsz a t�k�rben, ha belen�zel?

- Jelenleg… kett�nket.

Dan od�bb akart l�pni, hogy apja szembes�lhessen sz�ve legh�bb v�gy�val, de Harry maga mellett tartotta, kez�t a fi� v�ll�n pihentetve.

- Nem akarok belen�zni t�bb�. Neked sem k�ne. Sokan elsorvadtak, n�melyek m�g meg is �r�ltek ez el�tt a t�k�r el�tt.

- T�nyleg? – k�pedt el a fi�.

- Igen. Egy b�lcs �regember szavait id�zve: rossz �ton j�r, aki �lmokb�l �p�t v�rat, �s k�zben elfelejt �lni. Soha ne felejts el �lni, fiam.

A fi� kiss� bizonytalanul b�lintott. – F�lsz, hogy meg�r�lsz?

- �n? Nem. – Harry elmosolyodott – T�l sok minden van, amit k�v�nok… �s t�l sok olyan, amir�l azt k�v�nom, b�r sosem t�rt�nt volna meg… nem �n �r�ln�k meg, hanem a t�k�r, ha megpr�b�ln� megmutatni az �sszes nagy v�gyamat.

Daniel tudta, hogy apja lez�rtnak tekinti a t�m�t, �s ell�pett a t�k�r el�l. – �, n�zd Abut! – mutatott a majomra, amely a t�k�r el�tt illegette mag�t �s ny�ladzott. – Lefogadom, hogy egy hatalmas ban�nhaj�t nyalogatva l�tja mag�t! – lehajolt, �s megfogta a majmot, amely vis�tani kezdett, nem akarv�n ott hagyni a t�kr�t �s a ban�nhaj�t. – Gyer�nk, Abu!

- Mondtam, hogy bajkever� – jegyezte meg Harry. – Otthon kellett volna hagynod.

- Sz� sincs r�la. Hi�nyozn�k szeg�nynek… ugye, Abu? – cir�gatta Dan a majmot, amely jobban-hi�nyzik-a-ban�n-haj�-mint-te k�pet v�gott. – �s meg�g�rem, hogy nem j�v�k vissza – tette hozz�, elfojtva egy �s�t�st.

- �gy m�r jobb. – Harry �tny�jtotta neki a pergament. – �s most gyer�nk lefek�dni, ifj� tekerg�!

- Mi lesz a b�ntet�semmel? – vonta fel a szem�ld�k�t Dan.

Harry nevetve r�zta a fej�t. – Kifel�, kis csirkefog�. �s figyeld a t�rk�pet, ha nem akarsz beleszaladni Pitonba!

K�vetkez�