|
6. fejezet
2008.08.16. 22:27
Itt a hatodik fejezet is, melyben Tyra észbe kap, ugyanis közeleg a halloweeni bál. Plusz jön a hír, hogy Tyra egy távoli unokatesója Roxfortba jön.
Natet egyszerűen nem találtuk meg. Pansy ráadásul egész idő alatt rikácsolt a fülembe, és valami olyasmiről siránkozott, hogy az erkély széle le van töredezve. Nem érdekelt Pansy, de nem sokára nagyon idegesítő lett, ezért bezártam a vécébe. Elhatároztam, hogy nem fogok kiborulni, Nate biztos csak kilógott Roxmortsba. Hamar lefeküdtem. El is aludtam egy fél órára. Egyszer csak valami nagy dörömbölésre ébredek. Nem lehet Pansy, mert egy-két bűbájjal elértem, hogy sehogy se tudjon zajt csinálni. Morcosan kikászálódtam az ágyamból. Nyílt az ajtó. Nem láttam senkit, csak suttogó hangokat hallottam.
- Jössz velem a bálba?
- Persze!
Tényleg a bál! Jövő héten lesz! Nagyon kiment a fejemből... Mit fogok én felvenni? Mert, hogy estélyiben kell lenni, az bizti. Gyorsan magamra kaptam egy hosszú szárú tornacipőt, meg egy piros szoknyát és kirohantam az erkélyre. Tényleg siralmas állapotban volt, de nem érdekelt, leereszkedtem egy kötélen, és kirohantam a parkból. Ki Roxmortsba. Ismertem egy tök kafa ruhaboltot, ami nem volt olyan messze. Fél úton jöttem rá, hogy nincs nálam pénz. Visszaszaladtam, majd újra eltrappoltam Roxmortsig. Nagy nehezen elértem a boltot. Nyitva volt, ezen én is meglepődtem, mert már tíz óra is elmúlt. Beléptem, és rögvest megindultam az eladónő felé. Nem csodálta se a késői jelenlétemet, se a ruházatomat, mert ismert már.
- Szia Tyara! - köszönt kedvesen. – Mi kéne?
- Estélyi - lihegtem.
- Egészen hátul vannak. Segítsek válogatni?
- Igen.
Találtam egy virító zöld színűt, egy fehér nyakba akasztósat, egy lila pánt nélkülit, egy szivárványszínű extra rövid szoknyásat, de egyik sem volt az igazi. Volt egy piros színű is, de az nagyon átlátszó volt, meg egy sima kék selyemből készült. De én valami különlegeset akartam. És nem túl kihívót. Amikor ezt megemlítettem az eladónak, elővett nekem egy apácaruhát. Nagyon jó. Utána előszedett egy narancssárga pöttyös régimódi ruhát, meg egy kéket, aminek fehér fodrok voltak a szoknyáján. Valami borzalmasan nézett ki. Utána nagyon elkezdett ajánlani egy rózsaszínt, aminek volt egy szoknya, meg egy topp része. Elgondolkoztam rajta, de azt mondtam, hogy elég drága, úgyhogy tovább keresgéltünk. Az óra fél tizenegyet ütött. Végül megláttam a legmegfelelőbbet. Bársonyból készült és bordó színe volt. Nem volt semmi pántja. Térdmagasságban kicsit bővebb volt és egészen leért a bokámig. Talán még hosszabb is volt. Kaptam hozzá egy fekete magassarkú szandált egy fehérarany nyakláncot és egy hozzávaló fülbevalót. Szép összeget hagytam a boltban, de megérte. Gyorsan visszaosontam a hálókörletükbe, és szerencsémre nem találkoztam össze se Hóborccal, se Mrs Norrissal. (Nem akartam kötelet mászni az estélyimmel.)
Amint beértem és biztonságba helyeztem a legújabb szerzeményemet, csodák csodájára Nate-tel találtam szembe magam.
- Te meg hol a jó francban voltál? - kérdeztem barátságosan.
- Hosszú történet.
Holnap lett.
Kint el kezdett esni az eső. Persze én rögtön kirohantam egy szál pólóban, meg valami gatyaszerűségben. Elkezdtem beleugrálni a pocsolyákba. Hamarosan, fogalmam sincs honnan, előkerült John is.
Onnantól kezdve együtt ugráltunk és lökdöstük bele a másikat a sárba. Még láttam ahogy Nate az ablakban csóválja a fejét. De nem érdekelt. Két órával később mocskosan bukdácsoltunk be a klubhelységbe. De előtte még jól összesaraztuk Chang egyik rajongóját. Valami fekete-fehér ruha volt rajta. Most már inkább barna-fekete. Szóval becsattogtunk a klubhelységbe, ahol Natet kezdtük el keresni. De eltűnt. Viszont Draco ott volt helyette. Elég nyúzott volt az ábrázata.
- Az a Chó Chang egy elmebeteg! - jelentette ki. - Veletek meg mi történt?!
- Esik kint az eső - magyarázkodtam.
- Ja! Na nyomás felfelé, addig le ne gyertek amíg tiszta ruha nincs rajtatok!
- Tisztaságmániás! - suttogta John.
Gyorsan felrohantam a lépcsőn, gyorsan beálltam a zuhany alá és egy fél óráig ki se jöttem. Utána felkaptam egy farmer szoknyát, meg egy rózsaszín felsőt, és meg is voltam. Lerohantam a lépcsőn. Ekkor egy bagoly repült a képembe. Csak leejtette a levelet elém és már repült is el. Na persze a papírhalmazt anya írta de most nagyon rövid lett.
Tyara!
Neked címezem a levelet mert elsősorban téged érint. Holnap érkezik Roxfortba egy távoli unokatestvéretek, egyidős veled. A neve Jennyfer Hampton. Franciaországban volt eddig. Legyetek vele kedvesek! Most nagyon fáj a kezem, meg nem rég írtam ezért most csak annyi, hogy tényleg ne rekesszétek ki!
Na vigyázz magadra!
anyu
Gyorsan összegyűrtem a levelet és elindultam megkeresni Mandyt. Út közben beleléptem egy egérfogóba. Azóta sajog a kis lábujjam. Na mindegy, megszoktam.
- Hét, Tyra! Hova rohansz? - kérdezte Draco.
- Nem mindegy? - kérdeztem vissza, majd kirohantam a folyosóra.
Mindenesetre most megkeresem a kedvenc nővérkémet! Megtaláltam. Éppen egy fekete hajú pasit próbált levakarni magáról.
- Szia Mandy! - vigyorodtam el.
- Helló, Tyra! Nem segítenél egy kicsit?
- Ezer örömmel! - bólintottam.
Elhallgattattuk a srácot és bezártuk egy raktárba. A fiúknak illik megtanulni, hogy ha Mandynek van egy pasija, és már vagy egy hónapja nem dobta, akkor életveszélyes a nővéremnek udvarolni. Így járt.
- Te ismersz egy Jennyfer Hampton nevezetű csajt?
- Nem.
- Az unokatesónk. Ide fog jönni.
- Tőlem! Csak ne lógjon rajtam! - vont vállat.
- OK. Egyébként nem megyek haza karácsonykor.
- Amen!
El van intézve. Visszabaktattunk. Bár volt egy kisebb összezörrenésünk a griffendélesekkel, de nem vészes. Talán reggelre már visszatér az öntudatuk és nem fogják magukat állatoknak képzelni. Már majdnem elértük a klubhelységet, amikor Hóborcba botlottunk. A kopogószellem szorgalmasan dúdolgatott (hamisan) és vízibombákat dobált a szemközti falra. Mi sem úsztuk meg, vagyis olyan vizesek lettünk mint... Nem is találok erre szavakat. Nagy nehezen megszabadultunk Hóbitól. Bementünk a klubhelységbe. Mandy feltrappolt a szobájába én viszont leheveredtem a kanapéra. Már majdnem elaludtam, amikor hirtelen valaki rám ült.
- DRACO!!! - kiáltottam.
Csak ketten voltunk már a klubhelységben.
- Jaj, Tyra! Nem vettelek észre...
- Na persze! Most nagyon mérges vagyok. - játszottam a sértődöttet.
- Ejnye, kislány! - ölelt át. - Ne legyél szomorú.
- Jól van na! Nem haragszom. - röhögtem a képébe.
- Mit csinálsz itt? - kérdezte.
- Ülök. És te?
- Én is.
- Az jó.
- Aha.
- Tudod, mi jutott eszembe? - csillant fel a szemem.
- Jaj, Tyra! Ne mondj semmit, mert a végén még nagyon megszívjuk....
- A híres Draco Malfoy meghátrál egy ártatlan szórakozás elől... Ki hallott már ilyet?
- Hagyd abba! Na jó, mi az?
- Robbantsunk!
- Meg vagy húzatva?!
- Választhatsz is! Piton labora, vagy Dumby irodája?
- Talán John elég hülye ahhoz, hogy veled tartson, de én nem.
Erre csak vállat vontam, azt felmentem aludni.
Következő
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
