|
9. fejezet
2008.08.16. 22:31
Itt a halloweeni bál, meg a következő napon Tyra Piton irodájában köt ki.
Nos, ilyenkor azt várná az ember, hogy egy csillivilli dolog fog történni az életében, hisz ez egy bál. Velem nem így volt és ez nem baj. Betrappoltunk a nagyterembe Dracoval, szem elől veszítettük Nateékat, majd leültünk és Bagoly Berti Féle Mindenízű Drazséval dobáltuk a táncolókat. Hamarosan annyi cukorka volt a parketten, hogy azon lehetett jókat vihogni, hogy ki, hogy zakózik. De egy idő múlva eluntuk a dolgot. Ezért szétváltunk és én megkerestem Mandyt.
- Most nézz rám! Ilyen szerencsétlen lennék? - nyőgte.
Szeme a táncparkettet pásztázta. Tomot nézte, aki éppen Jennyvel táncolt.
- Dehogy vagy szerencsétlen! - nyugtattam. – Ez úgyis egy nagy görény volt...
Mandy csak sóhajtott. Ekkor futott be Nate.
- Láttátok a szemetet? - mondta mérgesen.
- Melyiket? - kérdeztem.
- Amelyik Jenny mellett terpeszkedik.
- Épp róla beszéltünk.
- Bosszút kell állnunk! - mondtam. – Még kitalálok valamit.
Ebben maradtunk.
- Van egy ötletem! - ugrott fel Nate.
Mi annyira megijedtünk, hogy szinte le is estünk a székről. Még mindig a Halloweeni bál volt, de hajnali két óra körül. Így hát elég sokan ültek és bóbiskoltak. Ron Weasley és Potter hangosan horkolt, a mellette ülő hugrabugos gyerek nyitott szemmel aludt. De mindegy. Kanyarodjunk vissza oda, ahol Nate galádul felkeltett és én akkorát ugrottam, hogy bevertem a fejem.
- Nate! Légy szíves és ezt többet ne játszd el! - mondtam neki barátságosan.
- De ha ezt meghalljátok, akkor rögvest nem lesztek dühösek! - vigyorgott. - El kell csábítani! És utána rendesen megalázni! És tudom is, hogy ki legyen a szerencsés szívtipró! Tyra!
- Na ne! - ráztam a fejem. – Ebbe nem megyek bele.
- Akkor mondj jobbat!
- Ígérem, hogy még gondolkodom, de most hagyjál.
Azzal aludtam tovább.
Háromkor ébredtem fel, mert ébresztgettek.
- Mi történt? - kérdeztem álmosan.
- Csak vége a bálnak! - mondta John.
- Fel kéne cammogni! - vigyorgott Draco.
- Hagyjatok aludni! - morogtam vissza és le is csuktam a szemem.
De a két fiú nem hagyott. Draco felkapott és elindult velem a klubhelység felé.
- Tegyél le! Draco! - kiabáltam végig, de annyit értem el, hogy John befogta a számat.
Ezt még megkeserülik!
Reggel nagyon morcin ébredtem. Természetes, hogy John próbált felébreszteni, mégpedig nyolc órakor.
- Tyraaaaaaaaaaaa! Esik a hó! Meg kell nézned!
- JOHN!!! - ordítottam rá. - Kussolj be!
De a gyerek pattogott tovább és örült, hogy hajlandó vagyok életjelet adni magamról.
- Keeeljél fel, baba! Esik a hóóó! Kafa ez a nap!
- Te már elcseszted! - morogtam, majd megkerestem a pálcám.
Két pöccintés, és John már rózsaszín szemöldökkel és lehalkított hanggal mondta a magáét. Én meg szépen magamra rántottam a paplant. De John lehúzta rólam és felkapott.
- Tegyél le! - ordítottam megint. - John!
- Szerintem tárgyalna veled, ha lenne hangja! - szólalt meg a szoba másik végében Draco.
John egyet érthetett vele, mert mint az őrült elkezdett bólogatni. Majd letett a földre. Én meg lerohantam a lépcsőn. Persze Draco rohant utánam. Végigfutottuk a fél sulit. Még mázli, hogy én gyorsan szaladok, amikor Mandyvel versenyeztünk akkor is mindig nyertem. Mindenesetre Draco sem fut rosszul, szóval bele kellett húznom rendesen. Út közben feldöntöttem egy másodikost, aki valami tálat vitt fel a lépcsőn. Zakóztunk, és extra koszosak lettünk, úgy rohantunk tovább. Végül Draco hátrarántott a hálóingemnél fogva, úgyhogy estem még egyet.
- MISS HAMPTON!!
Riadtan néztem fel a fölém tornyosuló McGalagonyra.
- Megyünk a házvezető tanárához!
Azzal elrángatott a folyosón. Körülnéztem, de Draco eltűnt. Én csak magamban mérgelődtem. Elértünk Piton irodájához.
- Én csak az ajtót mutatom meg! - mondta a tanárnő.
Ez tiszta Mátrix! - gondolkodtam magamban. Ezalatt McGalagony betuszkolt és becsukta utánam az ajtót. Piton értetlenkedve nézett rám.
- Mi történt Miss Hampton?
- Hát... Izé...
- Jaj, várjon csak! Mindjárt jövök, két perc! - azzal komótosan felállt az íróasztala mögött és kiviharzott a teremből. Na hurrá! Én meg addig mi a francot csináljak? Ha itt lenne Draco, akkor már rég kivágta volna magát és engem. De szemét volt. Sóhajtottam egy nagyot, majd közelebb mentem az asztalhoz. Egy fekete dosszié feküdt ott. Habozva kinyitottam. Lapozgattam, meg minden és egyszer csak szembe találtam magam a nevemmel.
Tyara Cchloe Hampton 1990. március 25. London
Ott volt még pár adat a születési időmön kívül. Tovább lapoztam. Megtaláltam Nate adatait is, meg Johnét. Utána Dracoé jött.
Draco Malfoy 1990. december 3. London
Nagyon ledöbbentem. Draconak holnapután lesz a szülinapja! Na rögvest gondoltam, hogy ezzel jól meg fogom szívatni és szervezek neki egy cuki szülinapi bulit. Szórakozottan megkerestem Mandyt is a dossziéban. Majd visszatettem a dossziét és távolabb mentem az asztaltól. Hamarosan Piton is visszajött.
Következő
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
